Apróbbá és ritkábbá válnak a csúcsragadozó cápák

Az ausztrál Sunshine Coast Egyetem számolt be egy kutatásról, amelyben a kelet-ausztrál vizekben élő cápákat vizsgálták. Dr. Chris Henderson kutatótársaival több mint 60 év adatait elemezte a Queenslandi Cápakontroll Program jóvoltából. Kiderült, hogy a nagy fehér cápa, a tigriscápa, valamint a kékcápa-alkatúak mennyisége is csökkent, emellett egyes cápafajok, például a szirti cápák méretükben is kisebbé váltak.

Ez pedig az ökoszisztéma szempontjából jelent súlyos problémákat.

Ha egy városban van hat cipőbolt, és mindegyikben kissé más a választék – például csak alkalmi cipőt árulnak, csak kényelmi cipőket, csak gyógycipőket, vagy épp csak sportcipőket – könnyen megértjük, miért is jó, ha mind a hat cipőbolt rendben üzemel. Ha ebből öt bezár, a maradék pedig mondjuk csak az alkalmi cipőket árusító, akkor akinek másra van szüksége, kénytelen elutazni a szomszéd városba cipőt venni, ahol bővebb a választék még.

Ha ez nemcsak a cipőboltokkal, de más szolgáltatásokkal is megtörténik, akkor a lakosok jó eséllyel egyszerűen el fognak költözni. Valami hasonló zajlik az ökoszisztémákban is, ha csökken a jelenlévő fajok sokfélesége.

Minél kisebb egy ökoszisztéma sokfélesége, annál sérülékenyebbé válik (ez az emberi társadalmakra is igaz). Dr. Henderson szerint ezek a változások a partok közeli ökoszisztémák faji összetételében lejátszódó alapvető átalakulást jeleznek. „Ez pedig azt mutatja, hogy mi emberek a partközeli ökoszisztémákban az egész táplálkozási láncra jelentős hatással vagyunk” – mondta a kutató.

Rengeteg különböző faj létszámának egyensúlyát csak úgy lehet fenntartani, ha sokféle ragadozó lehet jelen. „A nagy fehér cápák, a tigriscápák vagy a szirti cápák egészen más zsákmányfajok populációira vannak hatással, ezek pedig az alattuk álló fajokét befolyásolják. Tovagyűrűzik a hatás” – tette hozzá Dr. Henderson. Ezek a változások mind a partok közeli, mind a távolabbi vizeken zajló nagy léptékű halászat eredményeinek tekinthetők. Emellett jelentős hatása volt a Cápakontroll Programnak is.

E program célja, hogy a strandokat megvédjék az emberre is támadó cápáktól, amelyet jórészt hálók kihelyezésével tettek meg. A hálók azonban nem válogatnak, ezért is üdvös volna más, csak a célzott fajokat távol tartó módszerekre áttérni. Ez ugyan elkezdődött már, ám jó volna felgyorsítani a programot, hogy megőrizhessék a parti ökoszisztémák épségét.