Kísérteties hangjáról ismerhetjük fel éjszakai madarunkat
A gyöngybagoly népi nevei közé tartozik a lángbagoly, a fátyolos bagó és a visító bagoly.
Az idei esztendő legnagyobb szenzációja számomra, hogy a házunk padlására kihelyezett gyöngybagoly költőládát elfoglalta egy pár. Annál is inkább, hiszen gyermekkoromban abban a templomban láthattam meg életem első gyöngybaglyát, amelyet ma napi szinten látok az ablakomon kitekintve.
Ennek tükrében heves izgalommal indultam el idén a további templomtornyokban kihelyezett költőládák ellenőrzésére. Még nem értem a végére, de minden ládás toronyban költ a faj, és eddig százhúsz fiókát könyvelhettem el.
Csodás érzés ez, mikor a Somló környéki kis falvakra tekint az ember egy légi fotón, majd látja, hogy nem marad fehér folt a térképen. Persze e siker abban is rejlik, hogy kiváló, mozaikos élőhelyek maradtak fenn napjainkra e tájon. Nem maradhatott el azoknak a segítő keze és szándéka sem, akik az álmom és munkám lépten-nyomon segítették.
A gyöngybagoly fokozottan védett, veszélyeztetett faj. Kifejezetten éjszakai életmódú madár, rejtekhelyét csak a sötétség beállta után hagyja el. Nesztelen szárnyalással repül ki a torony zsalugáterei között.
Párzási időszakban az „akasztott ember hörgésére” emlékeztető hangot hallat a templomtoronyból az éjszaka leple alatt.
A maga nemében furcsa hangja miatt régen félelemmel és borzongással gondoltak a torony titokzatos lakójára. Nem beszélve arról, hogy reptében árnyként tűnik el az éjszakában. Manapság szerencsére kiveszőben vannak a gyöngybagoly körüli babonák, ami a népszerűsítő kiadványoknak is köszönhető.
A madár elnevezése a tollazatán látható finom gyöngyözött tollakból ered. Arca, amelyet szakkifejezéssel fátyolnak hívnak, szív alakú, selymes szürkésfehér színű.
Népi nevei a lángbagoly, fátyolos bagó, visító bagoly, az elnevezés tájegységenként változik. A tápláléka túlnyomó részt kisemlősökből áll, amelyeket kitűnő hallása alapján lokalizál.
A rétek felett repülve a leghalkabb cincogást is meghallja, prédáját egészben nyeli le. Tartós hótakaró esetén a verebeket tizedeli. Természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Ezért énekelnek télen is a madarak
Amíg az állatvilág nagy része a télre készülődik, egyes fajok már a tavaszra gyakorolnak.
Fák tetején élnek ezek a furcsa kenguruk
Ismert rokonaikkal ellentétben nem jók az ugrálásban, azonban a mászásban annál inkább.
Szárnyas ragadozók érkeztek hozzánk téli vendégségbe
A nagy őrgébics a magasból csap le prédájára, amelyet aztán tövisekre, tüskés ágakra szúr.
Mindössze 30 példány él már csak ebből az állatfajból
Annyira kevesen és olyan elszórtan élnek már csak, hogy szaporodásuk rendkívül nehézkes.
Ezek az év legviccesebb természetfotói
Fába szorult mókus, lezuhant madár és sast kergető hal is feltűnik a képeken.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
