Fiókáikat eteti a balkáni fakopáncs

Ifj. Vasuta Gábor ezúttal balkáni fakopáncsok odúját figyelte meg.

Mindig nagy élményt jelent lakott harkályodút találni. Ha a szemlélő figyelmes, könnyű dolga van, ugyanis a fiókák nagyobb korban hangosan kérik az eleséget. Sok esetben ez a hang vezet a költőhelyhez.
A napokban Sárosfőn madarásztam, ahol egy hatalmas akácfa oldalába vájt harkályodúban etetettek a szülők már kirepülés előtt álló fiókákat.
Én egy közelben álló szederfa törzséhez simulva vártam a balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) párt.
Ők rovarokkal teli csőrrel érkeztek az odúhoz, egy alkalommal pedig fehér eperfa érett gyümölcsét adták a fiókáknak. Teltek múltak az órák, repült az idő, ilyenkor észre sem veszem a pergő perceket.
A balkáni fakopáncs odúlakó madár, az odúját maga ácsolaja. Tojásai kerekdedek, fényesfehérek, a fészekalja 4-6 tojásból áll, amelyet az odú csupasz aljára rak le.
Kedveli az ember közelségét, nagyobb városi parkokban, temetőkben, gyümölcsösökben, kastélykertekben, szőlőhegyeken fészkel. Egyik kedvenc csemegéje a mandula, így a Balaton-felvidéken sok helyen meglelhetjük.
Fiókáit rovarokkal eteti, lárvák, darazsak, hangyák képezik a fő táplálékát. Költési időn kívül olajos magvakat, fenyőmagot, makkot is eszik. A tojásokat a pár felváltva melengeti két hétig, majd huszonegy nap elteltével elhagyják a fiókák a biztonságot nyújtó odút.
Hazánkban az 1930-as években kezdett el terjeszkedni, ahogy a neve is mutatja, a Balkán-félsziget felöl. Idehaza védett madárfaj a természetvédelmi értéke 25 ezer forint.