A madarak is használnak élvezeti szereket
Jól ismert, hogy számos madár használ valamilyen külső anyagot védekezésül, így például a hangyák termelte antibiotikus hatású váladékot. Azonban úgy tűnik, nem csak védekezési céllal alkalmazzák ezeket.
A Norfolk-szigeti kecskepapagáj (Cyanoramphus cookii) a borsfa kérgét és rügyeit megrágcsálva, annak anyagával kenik át tollazatukat, amint azt Penny Olsen és munkatársai megfigyelték. A kutatók szerint ezt azért teszik, hogy így szabaduljanak meg a tollparazitáiktól, számolt be a szakember a The Conversation hasábjain.
Azonban e madarak a megfigyelések alapján még élvezik is a dolgot. A hangyafürdő során a madarak hangyákat juttatnak a tollazatukba, ahol a kis rovarok hangyasavat bocsátanak ki – e folyamatról szintén úgy gondolják a szakemberek, hogy paraziták elleni védekezés.
Lehet azonban, hogy a madarak másképp is hasznosítják a hangyát? Lehet, hogy a fakéreg, a rügy is további hatásokkal jár?
Mind a hangyasav, mind a borsfa hatóanyaga büdös, és rovarriasztó, antimikrobiális hatású. A madarak viszont úgy viselkednek a hatásukra, mintha tudatmódosítók is volnának.
Ezt az elképzelést erősítik az ember néhány évszázaddal ezelőtti, hangyasavat tartalmazó „csodaszerei” is, amelyeket stimulánsként használt, és persze a borsról is tudjuk, hogy enyhe stimuláns. Kalifornia őslakosai egy helyi hangyafajt gyógyhatása miatt is, illetve rituális célokra szintén használtak: a nagy mennyiségben, élve elfogyasztott hangyák segítségével hallucináltak.
Ittas repülés
Sok madárról tudjuk, hogy megeszi a már erjedő gyümölcsöket, és ha elég sokat fogyaszt, berúg tőle. Ebben az állapotban az állatok gyakrabban szenvednek balesetet (repülnek neki ablaknak, kocsiknak), vagy akár mérgezést is. Számtalan – gyakran vicces – esetről van tudomásunk, amelyben a madarak leittasodtak. Azonban e viselkedésnek mélyebb evolúciós gyökerei vannak.
Egy gyümölcs annál édesebb, annál magasabb cukortartalmú és annál táplálóbb, minél jobban megérik. Azonban az érés vége felé a cukor elkezd megerjedni, és az alkhol szaga messzire szállva mintegy üzenetként jut el az éhes állatokhoz.
Maga az etanol is tartalmaz energiát, és még étvágygerjesztő hatású is. Könnyen lehet, hogy mind az állatok, mind az ember a magas tápértékkel és a cukor okozta örömmel társította eredetileg az alkoholt.
A madarak idegrendszere azonban, a mienkhez hasonlóan jutalmazhatja a mérsékelt alkoholhatást, ami csökkenti a fáradtságérzést, fokozza a társas viselkedést, és megnyugtat.
Bár az efféle élvezet keresése evolúciós szempontból zsákutca, a természet gondoskodik róla, hogy ne vigye túlzásba egy állat az alkoholt.
Mivel a madarak nem tudnak pálinkát főzni, csak a természetes erjedés nyújt némi alkoholt nekik. Alapvetően ritka, hogy elegendő áll rendelkezésre az alkoholból, és csak kivételes körülmények során fogyaszthat túl sokat belőle egy állat. Ilyen például, ha más élelemforrások elapadtak, vagy az időjárás miatt extra sok cukrot termel egy gyümölcs.
Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy az állatok nem kereshetik az örömforrásokat, legyen szó hangyasavról, aromás növényekről vagy épp az erjedt gyümölcsökben rejtőző alkoholról.