Sokféle növény kell a méhek egészségéhez

A méhek egy része csupán néhány növényre specializálódott, ám a nagy többségük többféle virágot is látogató úgynevezett generalista faj. Ez utóbbi csoportba tartozik a házi méh is, de a vadméhek igen jelentős része is.

Azonban ma a világ egészen másképp fest, mint akár csak pár száz éve is, köszönhetően az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaságnak, ahol a monokultúrák uralkodnak, és nincs helyük a „gyomoknak”. E gyomoknak tekintett virágok azonban a méhek – és más beporzók – evolúciója során alapvető táplálékforrást jelentettek, és azt tették lehetővé, hogy az egyes méhfajok többféle növény virágporát is elfogyaszthassák. A mai étrendjük sok helyen olyasmi, mintha mi éveken keresztül mondjuk kizárólag csak káposztás cvekedlit ennénk.

Egy kanadai kutatócsoport azt vizsgálta meg, hogy számos, a méhek által gyakran látogatott növényfaj virágporában milyen tápanyagok találhatók. Arra voltak kíváncsiak, hogy a fogyasztott pollen különféle tápértékei elegendőek-e a méhek egészséges fejlődéséhez. A Frontiers in Sustainable Food Systems folyóiratban publikált eredményeket a kiadóvállalat ismertette.

A zümmögő kert

Mindenki tudja ma már, hogy a beporzónk száma és sokfélesége világszerte rohamosan csökken. Sokan szeretnének tenni ellene a saját eszközeikkel, így például olyan növényeket ültetni, amelyek vonzzák a beporzókat. Vásárolhatunk méheket, lepkéket csalogató növényeket, vagy virágmag-keverékeket – de vajon ami vonzza őket, az megfelel a táplálkozási igényeiknek is?

A kutatók mos összesen 57 különböző növény pollenjét elemezték, és arra jutottak, hogy a méhek egészségéhez szükség van a sokféle elérhető virágra. Ahhoz, hogy a fejlődéshez szükséges esszenciális aminosavakból és zsírsavakból is megfelelőt kapjanak, számos növényről kell pollent gyűjteniük. Kiderült az is, hogy miféle növények nyújtják a legjobb tápértékű pollent.

„A vadméhek számára ideális fehérjék és lipidek arányai alapján azt javasoljuk, hogy rózsát, herét, réti boglárkát és málnát ültessünk, sőt, a réti boglárkát a vadvirág-visszatelepítések során is előnyben kell részesíteni” – magyarázta Dr. Sandra Rehan, a kutatás vezetője.

A kutatók azt is felmérték (mivel észak-amerikai növényeket vizsgáltak), hogy azok közeli rokonai vajon hasonló tápanyag-összetételűek-e. Arra jutottak, hogy az egy növénycsaládba tartozók esetében az aminosavaké azonos volt.

Nem csak nekünk kell kiegyensúlyozottan étkezni

Miközben a méhek a szénhidrát-igényüket a magas cukortartalmú nektárokból kielégíthetik, a pollen biztosítja az aminosavakat, lipideket, például a jól ismert omega-3 és omega-6 zsírsavakat számukra. Ahogy a helytelen, hiányos táplálkozás hatására az ember is, ezek nélkül a méhek is rövidebb ideig élnek. Gyengébb lesz az immunrendszerük, nem tudnak olyan hatékonyan alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz, sőt, ha nem megfelelő arányban fogyasztják e zsírsavakat, a kognitív készségeik is gyengülnek.

Az esszenciális aminosavak mind a szaporodási sikerükhöz, mind a kognitív képességeikhez (pl. a virágok lelőhelyének megjegyzése) elengedhetetlenül szükségesek. Ha viszont túl sokat esznek egyes aminosavakból, akkor fogékonyabbá válnak a parazitákra. Ezek az adatok is mind azt erősítik, hogy a méheknek sokféle virágra van szükségük ahhoz, hogy egészségesek legyenek és sikerese utódnevelők.

Kiderült, hogy sok növény bőségesen ad aminosavakat, azonban ugyanezekben kevés volt a lipid. Amelynek a lipidtartalma volt magas, az pedig szűkmarkúan bánt az aminosavakkal. Dr. Rehan hozzátette: „Nincs olyan egyedüli növényfaj, amiből egy generalista méh fenntarthatná az egészségét.”

A növények sokfélesége, és az őshonos virágok voltak a legfontosabbak és legkedvezőbbek a generalista méhek számára, így a beporzóbarát kertek, parkok ültetésekor mindenképp érdemes ezt is figyelembe venni. A kutatók elmondták, hogy ők most csak 57 fajt vizsgáltak, és sok-sok ezer további fajét is fel kellene mérni ahhoz, hogy teljesebb képet kaphassunk. Ez talán más kutatókat is inspirálhat hasonló vizsgálatokra.