Megállíthatnánk a hatodik kihalási hullámot
Ha azonnal cselekszünk, még van esély megakadályozni számos faj kihalását, ehhez a megfelelő helyeket kell védelem alá helyezni.
Az emberi tevékenységhez köthető a bolygónk hatodik nagy kihalási hulláma, amelynek megállításához 2030-ra a Föld felszínének 30 százalékát védett területté kellene nyilvánítani. Ha ezt sikerül elérni, akkor a biológiai sokféleség megőrizhető, a bolygónk utolsó vadonjainak védelmén át.
Egy nemzetközi összetételű, természetvédelemmel és ökológiával foglalkozó kutatókból álló csoport a Frontiers in Science folyóiratban ismertette a szükséges lépéseket, amelyekről a kiadóvállalat számolt be. A kutatók kimondottan arra koncentráltak, hogy mely fajok szorulnak a legnagyobb mértékben védelemre.
A legtöbb faj kis területen elterjedt, csekély egyedszámú, és ez azt is jelenti a kutatók szerint, hogy elegendő volna a földfelszín mindössze 1,2 százalékának védelmet biztosítani ahhoz, hogy a veszélyeztetett fajokat megmentsük. Ez a kicsike szám annak köszönhető, hogy a ritkaságok, ritka fajok kis területekre koncentrálódnak.
2018-23 között 1,2 millió négyzetkilométerrel nőtt a védett területek aránya, azonban ennek nem egészen a tizede volt olyan, ahol a ritka fajok élnek. A kutatók szerint létfontosságú okosan tervezni azt, hogy mely területek kerülnek védettség alá. Ehhez nyújt segítséget a friss kutatás: összegyűjtötték a bolygó azon területeit, ahol a ritka fajok védelme miatt különösen fontos lenne az oltalom.
Műholdas mérési adatok, a meglévő védett területek, illetve különféle szempontok szerinti biológiai sokféleségi adat alapján térképre helyezték, hol van szükség a védelemre. E helyek a veszélyeztetett fajok utolsó menedékeit jelentik, ahol fennmaradhatnak, természetes környezetükben.
Összesen 4700 faj igényei alapján készült a térkép, amelyből az egyes országok, régiók saját védett területeik bővítését megtervezhetik. A fajok közt nemcsak a nagy területi igényű emlősök és madarak szerepelnek, de kétéltűek és növények is. Mivel e területek 38 százaléka kőhajításnyira van a már meglévő védett területektől, így a kutatók szerint a védelem alá helyezés kisebb gondot jelenthet.
Ezek hazánk leggyakoribb téli madarai
Lezárult az MME által szervezett 3. Téli madárles.
Elkezdődött a békák tavaszi vonulása
A kétéltűek nagy számban vándorolnak a vizes élőhelyekre, ám ez az út nagyon veszélyes lehet rájuk nézve.
Erdők napja: kezdődik a nagy tavaszi szemétszedés
Ötödik alkalommal rendezik meg a Tavaszi Nagytakarítást, amely egészen a Föld napjáig tart majd.
Erre használják agyarukat a narválok
A sarkvidék egyszarvúi ikonikus állatok, eddig mégsem sokat tudtunk arról, miként is használják a középkorban unikornis-szarvként árult agyaraikat.
Vadmacska és róka találkozását örökítették meg a Börzsönyben
A két ragadozó látszólag egy finom falaton kapott össze.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
