Igazi remekmű énekesmadarunk fészke

A rekkenő hőségben nem lehet madarászni, így a hajnalok a legalkalmasabbak mostanában. Pár napja a kertünk szegletében álló hatalmas diófán lestem meg a sárgarigó (Oriolus oriolus) párt, amely évről évre ezen a fán vagy a környékén álló akácfán építkezik, neveli fiókáit.

Örömmel tapasztaltam, hogy a négy fióka már elhagyta a biztonságot nyújtó fészket, és a fészek közelében a hűs levelek között várják az eleséggel megtömött csőrrel érkező szülőket. A közelben álló szederfáról is hordanak a lédús gyümölcsből.

A sárgarigó fészke, mint az a felvételen is látható, igazi remekmű: mindig villás ágra, a villa tövében építi fel azt mindenféle finom növényi rosttal, háncsszalagokkal fonja körbe, a pókok erős hálóját is beleszövi.

Leggyakrabban fészkében öt tojás lapul, fehér alapon élesen rajzolt sötét foltokkal. Erdőszéleken, gyümölcsösökben, nagyobb kastélykertekben, temetőkben, folyóárterekben fészkel.

Tápláléka rovarokból, hernyókból áll, cserebogár rajzáskor e rovarból fogyaszt. A hím szép aranysárga, a szárnya, farka fekete, farka vége sárga. Csőre vöröses hússzínű, a szeme vérvörös.

Nagyon szép népi elnevezései maradtak fent, személy szerint nekem, az aranymálinkó tetszik a legjobban, de az aranymáringó, a sárga velyhe, az aranybegy, az aranymáló, a huncutbíró, az aranymálé, az aranymáj, az aranymál és a sármáringó is szépen csengők.

Hazánkban csak rövid ideig látható, így májustól-augusztusig érdemes hajnalokon megfigyelni és a szépen csengő énekét hallgatni. Védett madár természetvédelmi értéke 25 ezer forint.