Egyedülálló lehetőség rejlik az állatkertekben

Dominik Ryser, a Zürichi Állatkert kommunikációs vezetője természetvédelemről, az intézmény által végzett oktatási munkáról és jövőbeli tervekről beszélgetett Lajtár Lilivel. Szóba került emellett az illegális állatkereskedelem, a húsfogyasztás és a kevésbé népszerű állatokra való odafigyelés.

A Zoo Zürich mottója: „Aki ismeri az állatokat, megvédi őket”, ezek szerint az állatkert legfőbb vezérelve az ismeretterjesztés. Tudna mesélni a természetvédelem, a kutatás és a fajvédelem – amit szintén kiemelten kezelnek – mikéntjeiről?
Valóban ez a Zürichi Állatkert mottója, az ismeretterjesztés pedig munkánk meghatározó eleme. Természetvédelmi központként a Zürichi Állatkertnek négy fő feladata van: a fajvédelem, a természetvédelem, az oktatás és a kutatás. Mind a négy feladat egyformán fontos.
Világszerte különféle természetvédelmi projektekben veszünk részt az ökoszisztémák megőrzése érdekében. A kutatás területén együttműködünk különböző svájci és nemzetközi egyetemekkel, és elősegítjük az állatkerti kutatási projekteket, ez segít megteremteni a hatékony fajvédelem alapjait. Változatos oktatási ajánlatokkal ismertetjük meg a nagyközönséggel a biológiai sokféleség csökkenését, és hívjuk fel rá a figyelmet, emellett részt veszünk az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) Ex-Situ Programjaiban (EEP) különböző állatfajok érdekében.
A cél egy meghatározott faj stabil, genetikailag változatos és egészséges tartalékállományának kialakítása és fenntartása az állatkertekben.
Számos faj globálisan veszélyeztetett, és hosszú távon az eltűnés veszélye fenyegeti őket. A fenntartott populációk biztosítják a túlélésüket, és a vadonbeli elvesztés esetén ezeken a populációkon keresztül a visszatelepítés is elősegíthető.
Az állatkert mennyire segít megvilágítani az állatvédelem és a húsfogyasztás kérdéskörét?
Intézményünk számára fontos a fenntarthatóság, ez különösen igaz a táplálkozás területén. Jelenleg a veszélyeztetett dél-amerikai madarak számára kialakított Pantanal Madárház építésének részeként egy kiállítás készül, amely bemutatja vendégeinknek a túlzott húsfogyasztás vadvilágra és ökoszisztémára gyakorolt hatását.
Állatkerti éttermeink étlapja ma már félig vegetáriánus. Szeretnénk vendégeinket ösztönözni és egyszerű tippekkel támogatni abban, hogy megalapozott és környezetbarát döntéseket hozzanak mindennapi életükben.
Az illegális állatkereskedelem az intézmény szerint felszámolható-e, vagy addig nem, amíg az emberiség erkölcsi modellje nem változik egyenlőtlenből egyensúlyiba?
Ez nagyon filozófiai kérdés, amelyre nem lehet röviden válaszolni. Természetesen kívánatos lenne az illegális vadkereskedelem megszüntetése, mivel még mindig jelentős probléma világszerte.
Becslések alapján ez a negyedik legnagyobb illegális iparág, amelyet csak az embercsempészet, a pénzmosás és a kábítószer-kereskedelem előz meg.
Az illegális vadkereskedelem nagyjából két területre osztható: élő állatok és állati termékek kereskedelmére. Ez utóbbi különösen jelentős a hagyományos kelet-ázsiai orvoslás számára, amelyben úgy gondolják, hogy különféle állati testrészek szinte minden betegségre – a hajhullástól az impotencián át a rákig – gyógyító hatást fejtenek ki, bármiféle tudományos alap nélkül, pusztító hatást gyakorolva a vadon élő állatokra.
Az állati termékek mellett sajnos élő állatokat is csempésznek, gyakran egzotikus kisállat-kereskedelem céljából. Minél színesebb, élénkebb, szokatlanabb vagy ritkább az állat annál vonzóbb bizonyos emberek számára – ami katasztrofális következményekkel jár a fajra nézve.
A mimikri képességei miatt népszerű szürke jákópapagájt (Psittacus erithacus) például majdnem kipusztította az illegális kereskedelem. Könnyebb és olcsóbb volt a madarat befogni, mint szaporítani, ami a közép-afrikai populációk kíméletlen megtizedeléséhez vezetett. Az eredmény: a populáció akár 80 százalékos csökkenése 40 év alatt, a faj most veszélyeztetettnek minősül.
Néha azonban az emberek is részesei lehetnek a megoldásnak. A Brazíliában honos arany oroszlánmajmocskákat (Leontopithecus rosalia) nemcsak az erdőirtás miatt fosztották meg élőhelyüktől, hanem az illegális kisállatpiacra is befogták őket jellegzetes színük és aranyos megjelenésük miatt, így a faj a kihalás szélére került. Az 1970-es évek elején körülbelül 100 oroszlánmajmocska élt a nyugati állatkertekben – több, mint vadon.
Az állatok számára tenyésztési programot hoztak létre, és az 1980-as években megkezdődött a visszatelepítés egy újonnan létrehozott természetvédelmi területre. A következő években több mint 200 oroszlánmajmocskát telepítettek vissza az állatkertekből, a populáció helyreállt, és jelenleg körülbelül 1400 példány él szabadon.
Mely korosztályt látják a legfogékonyabbnak a természet szeretetére?
A Zürichi Állatkert célja, hogy minden vendéget inspiráljon a természettel és a vadon élő állatokkal kapcsolatban, mindazonáltal különösen szeretnénk bevonni a fiatalokat és a gyerekeket a megőrzés, illetve a biológiai sokféleség témáiba. Az intézmény saját iskolai szolgáltatást működtet, amely minden iskola rendelkezésére áll a természet- és fajvédelemmel, valamint az állatkerti kutatással kapcsolatos témákban. Kifejezetten iskolai tárlatvezetéseket, diákoknak pedig speciális ünnepi programokat is kínálunk.
Az egyik különösen népszerű ajánlat az Éjszakai vándorlás programunk, amely lehetővé teszi az osztályok számára, hogy a zárás után, este felfedezzék az állatkertet, és ott töltsék az éjszakát. Meggyőződésünk, hogy fontos a fiatalok érzékenyítése a természet értékeire, hiszen holnap a természet megóvása lesz a feladat.
Fontosnak vagy elfogadhatónak tartják-e az állatkerti állatok nevekkel, emberi tulajdonságokkal felruházását, hogy különféle „kreált” történetekkel az emberekben empátiát ébresszenek a fajok iránt? Mennyire hangsúlyos ez a vonal az intézménynél?
Állatkertünkben sok lakónak van neve, mivel ez empátiát és kapcsolatot ébreszt a látogatók körében. Az egyes állatok egyénre szabása segíthet az embereknek személyes szinten azonosulni velük, ami általában javíthatja a megértést és a védelmi erőfeszítések támogatását.
Az egyes állatokra való összpontosítás azonban kontraproduktív lehet.
A modern állatkertek, mint például a Zürichi Állatkert, a fajok megőrzését célozzák, itt az egyed, egy faj egyetlen állata másodlagos szerepet játszik.
Ezenkívül az állatok antropomorfizálása félreértésekhez vezethet. Amikor emberi vonásokkal ruházzák fel az állatokat, olyan tulajdonságokat adnak nekik, amelyek nem érvényesek. A szabadság például emberi fogalom, egyetlen állatnak sem jutna eszébe egy sétát tenni a környék felfedezésére, ehelyett kizárólag szükségleteik kielégítésére mozognak, mint például táplálékkeresés, párzás vagy elrejtőzés. Ha egy élőhely kielégíti ezeket az igényeket, az állat önként nem mozdul el tőle.
Milyen jelenlegi építkezések zajlanak, lesznek-e új állatok, növények, milyen látogatói élményben gondolkoznak, legyen az akár megindító vagy éppen örömteli hatású?
Jelenleg három építkezési terület van a Zürichi Állatkertben: épül a Panterra, a nagymacskáink új kifutója, egy kutatóállomás és a Pantanal Madárház. A Madárház egyedülálló formáját és méretét tekintve, és a Zürichi Állatkertben számos madárfaj számára lehetővé teszi majd, hogy teljesítse természetes repülési szükségletét a 9000 négyzetméteres területen, 35 méter magas légtérrel.
Mindhárom elkerített területen túlnyomórészt veszélyeztetett fajok lesznek elhelyezve. Általánosságban elmondható, hogy az elkövetkező években jelentős változások következnek be a Zürichi Állatkert állatállományában. Célunk, hogy csak veszélyeztetett vagy a kutatási projektek szempontjából releváns fajokat tartsunk hosszú távon.
Az állatkert területén az utóbbi évtizedekben milyen észrevehető változások következtek be az időjárásban, melyeket bizonyíthatóan a globális felmelegedés okoz? Ezekhez kellett-e, tudtak-e megfelelően alkalmazkodni?
Az éghajlati válság korunk jelentős kérdése, és szorosan kapcsolódik a biológiai sokféleség kríziséhez. A klímaválság kétségtelenül hatással van a globális biológiai sokféleségre, a felmelegedés következményei különösen érezhetőek Svájcban.
Svájc alpesi országként jobban érintett, mint más európai régiók, ez pedig az állatkerten is meglátszik. Például az az időszak, amikor királypingvinjeink (Aptenodytes patagonicus) kiköltözhetnek a szabadba, egyre inkább eltolódott a hosszabb meleg periódusok miatt. Ezek a meleg fázisok meghosszabbítják a szúnyogszezont, növelve a madarak maláriafertőzésének kockázatát.
Ha az iskolai tanterv elkészítésébe az állatkerteket is bevonnák, milyen ötleteik lennének a jövő generációjának formálásáért?
Észszerű intézkedésnek tartjuk az egyes országokban már bevett koncepciót, ahol az állatkert képviselői látogatják az iskolákat, hogy tájékoztassák a diákokat a modern, tudományosan irányított állatkert feladatairól. Segíti az iskolások felvilágosítását az állatkertek fontosságáról, átfogó tájékoztatást nyújt a faj- és természetvédelemről.
Önök szerint az emberek miért látogatnak állatkertekbe?
A WAZA, az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége szerint évente körülbelül 700 millió ember látogat el állatkertbe, ez óriási potenciál. Az emberek különféle okokból keresik fel az intézményeket, beleértve az oktatást, a kikapcsolódást, a tapasztalatszerzést vagy a természettel való kapcsolat vágyát.
Az állatkerteknek egyedülálló lehetőségük van arra, hogy nagyszámú embert elérjenek, és ne csak közelebb vigyék őket az állatvilághoz és a fajok sokféleségéhez, hanem felhívják a figyelmet az őket fenyegető veszélyekre és a teendőkre.
Tervezik-e inszektárium elindítását? Ha igen, lehet-e tudni valamit a projektről?
A Zürichi Állatkertben jelenleg egy rovarerdő van kialakítás alatt a nagymacskáink számára tervezett új Panterra kifutó részeként, ez szabadon hozzáférhető lesz. Nem lesz elválasztó ablak a rovarok és vendégeink között, a rovarokon kívül két pókfaj is szerepelni fog itt.
A rovarerdő célja, hogy felhívja a figyelmet a rovarokat és gerincteleneket fenyegető súlyos globális veszélyekre. Az állatkert mellett egy kiállítást is rendeznek majd, amely ezzel a témával foglalkozik, és egyszerű, hazavihető üzenetekkel látja el vendégeinket a rovarok állapotáról és arról, hogy mit lehet tenni a helyzet javítása érdekében.
Általában milyen módszerrel népszerűsítik a „nemszeretem állatokat”, mint például a hüllőket, kétéltűeket, rovarokat?
A rovarokat, kétéltűeket és hüllőket gyakran kevésbé veszik észre vendégeink, mint más fajokat, például az emlősöket.
Ezért még fontosabb ezeknek a fajoknak a fókuszba helyezése, és az új rovarerdő éppen ezt kívánja elérni.
Színpadot teremt egy gyakran figyelmen kívül hagyott állatcsoport számára, valamint oktat róluk. A kifutó egyedi kialakítása révén ez az állatcsoport kézzelfoghatóvá és szó szerint megközelíthetővé válik. A Zürichi Állatkert havi médiatájékoztatót is tart, hogy ismertessen egy-egy állatkert-specifikus témát. Ha lehetséges, az állatkert ezt a platformot használja arra, hogy a kevésbé népszerű fajokat reflektorfénybe állítsa, és felhívja rájuk a nyilvánosság figyelmét.
A Masoala-esőerdő – mint a madagaszkári Masoala Nemzeti Park kicsinyített mása – a 2003-as megnyitása óta eltelt több mint 20 évben milyen kihívásokkal nézett szembe?
A Masoala-esőerdőt még 20 év után is az állatkerti világ egyik leginnovatívabb kifutójaként tartják számon, továbbra is az aranystandard. Egy ilyen komplex projekt működtetése rendkívül megerőltető és intenzív gondozást igényel, az elmúlt 20 év során azonban egyedülálló és kiegyensúlyozott ökoszisztéma alakult ki a csarnokon belül, ahol különböző állat- és növényfajok élnek együtt.
A Romuald Karmakar által rendezett A láthatatlan állatkert című film, melyet a Zürichi Állatkertben forgattak, milyen céllal készült, melyek azok az üzenetek, melyeket az állatkert a filmet felhasználva el akar ültetni a néző gondolataiban?
A Láthatatlan állatkert nem a Zürichi Állatkert megrendelésére készült, ehelyett az alkotó fordult az intézményhez azzal a kéréssel, hogy nálunk készíthessék el a filmet. Az állatkert átláthatóan és nyíltan kommunikál, a film segítségével sokan mély betekintést nyerhetnek a nézők az állatkert kulisszáiba és mindennapjaiba.
A Zürichi Állatkert reméli, hogy a film segít felhívni a figyelmet a természet- és fajvédelmi, valamint a nevelési tevékenységére, és arra ösztönzi vendégeit, hogy aktívan támogassák az intézmény erőfeszítéseit.