A légszennyezés jobban árt a beporzóknak, mint a növényevő rovaroknak

Több szempontból is romlik a helyzet a légszennyezett környezetben, az ember számára jótékony hatású rovarok szenvednek, a kártékonyakat pedig nem zavarja az átalakulás.

A beporzókról már tudjuk egy ideje, hogy szenvednek a légszennyezéstől és romlanak az életkilátásaik. Egy friss elemzésben a Readingi Egyetem kutatói 120 korábbi kutatási eredményt összegezve arra jutottak, hogy a növényevő rovaroknál rosszabb helyzetbe kerülnek a beporzók szennyezett levegőben. 19 országban készült, 40 rovarcsoportot érintő vizsgálatok eredményét elemezték a kutatók. Az olyan légszennyezők hatásait mérték fel, mint a talajközeli ózon, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid vagy a szállópor.
A magasabb légszennyezés hatására a méhek és számos lepke 39 százalékkal kevésbé hatékony beporzóvá vált, mint tiszta levegőben. Ezzel szemben a növényeket fogyasztó rovarokat, mint például a levéltetveket nem igazán zavarták ezek a tényezők.
Ezen eredmények szerint, amelyeket a Nature Communications folyóiratban tettek közzé a szakemberek, a mezőgazdaság számára súlyos hatása van a légszennyezésnek. Eszerint csökken a beporzás hatékonysága és emellett ugyanakkora marad a növényevők okozta kár, így mindenképp terméscsökkenéssel kell számolni.
A méhek, darazsak és más, az ember számára jótékony hatású rovarok szaglással (is) tájékozódnak például a virágillatok fontosak számukra. A szennyezett levegőben azonban ezeket az illatanyagokat nem érzik meg kellő távolságból, nem tudják beazonosítani a virágok helyét, vagy épp a növényevő rovarokét, amelyeket levadásznának vagy parazitálnának, ezzel hajtva hasznot az embernek.
Emellett ezek az állatok illat alapú kommunikációja is csorbát szenved, így például képtelenek párt találni és szaporodni. Azonban a felmérés szerint az élelem megtalálásában, így a beporzásban szenvedik el a legnagyobb hátrányt a rovarok. A legkárosabbnak a talajközeli ózon bizonyult, de a nitrogén-oxidok is jelentős károkat okoztak, és még a mérsékelt szennyezésnek is súlyos hatása volt.
Az ember számára kártékony, növényevő rovarok azonban kevésbé használnak illatanyagokat a hosszú távú tájékozódásban vagy kommunikációban, ezért rájuk kevésbé hatnak a légszennyező anyagok. Ezek az állatok inkább a látásukra hagyatkoznak ugyanis.