Intelligens madarak laknak városainkban
Számos madárfajunk alkalmazkodott az emberi közelséghez, a városi életmódhoz.
Az emberi civilizációhoz, fejlődéshez egyre több madárfaj alkalmazkodik, közülük több kiválóan kihasználja az ember nyújtotta adottságokat. Napjainkban már nem csak a Budai-hegység szép kertjeiben hangzik fel a fekete rigók kora tavaszi csodálatos kórusa: gyakran találkozhatunk – még akár a belvárosban is – a legkisebb parkban, zöldfelületen az éneklő rigókkal.
Megszokták az ember jelenlétét és szinte mit sem törődve a járókelőkkel, a lábaink közelében keresgélnek az utcákon, parkokban. Korábban a fekete rigó erdőben lakó faj volt, ma már urbanizálódott, és a városban is találkozhatunk vele. Megfigyelhetjük azonban, hogy az erdei fekete rigók sokkal bizalmatlanabbak, mint városi rokonaik, már nagy távolságból elrepülnek.
A balkáni gerle, amely az 1950-es években kelet felöl terjeszkedett, napjainkban már szintén városlakónak tekinthető, annak ellenére, hogy a falvak és kisebb településeken is jelen van. A nagyobb városokban költő gerlék szívesen használják ki az ember nyújtotta környezetet. Gyakran a lakótelepi épültek párkányira kihelyezett virágosládákban is fészkelnek, karnyújtásnyira nevelik fel fiókáikat, nem zavarja őket még az sem, ha az ablakon kitekintünk.
Megszokhattuk a házi verebeket amint nagyobb tereinken, körülöttünk ugrálnak, az elhullott morzsákat szedegetik össze. A parkokban a padon üldögélők körül nagyon bizalmasan mozognak, tudják hogy az ember nem jelent veszélyt számukra. A verebek máskor azonban éppen nagyon bizalmatlanok, a városon kívül gyakran tapasztalhatjuk, hogy a bokron gyülekező nagyobb csapat szinte már akkor elrepül vagy elbújik, amikor még csak rájuk pillantunk.
A legintelligensebbek kétség kívül a varjúfélék, ezen belül a szarkák. Ma már megszokhattuk, hogy a kertvároson kívül a belvárosi parkokban is költenek. Zárt fészket építenek, egy oldalsó bejáró nyíláson közelítik meg a fészket. Maga a fészeképítés észrevétlenül folyik, mert nagyon óvatos madár.
A szarkát sokan úgy ismerik, hogy lerabolja az énekesmadarak tojásait, fiókáit. Nem szabad rájuk haragudni, hiszen az ő tevékenységük egy természetes szelektálás. Bárcsak ez az egy veszélyforrás leselkedne énekesmadarainknak.
A dolmányos varjú is egyre gyakrabban költ városi környezetben, megfigyelhetjük amint óvatosan megjelenek a kutyának, macskának kihelyezett eleségnél, szinte elorozzák előlük a maradékokat.
A varjú szintén igen okos madár, kifigyeli, hogy mikor vonult félre hőn szeretett ebünk egy csonttal a szájában a táltól, ekkor repül csak le, elcsenve egy-két falatot.
Nem szabad megharagudunk rá.
A dolmányos varjak szintén fészkelnek a nagyobb parkokban, zöldövezetek kertjeiben. A városlakó madarak alkalmazkodóképessége határtalan, talán ezek a fajok ismerték fel a legjobban az ember kínálta lehetőségeket.
Ez a legfontosabb, ha kedvezni szeretnénk a beporzóknak
A méhek, lepkék, legyek és más rovarok számára a beporzás mellékes, ők élelmet keresnek a virágokon.
Az óriás panda már csak sebezhető státuszú
Korábban veszélyeztetett volt, ma viszont már csak sebezhető az óriás panda természetvédelmi státusza, azonban ez nem jelenti, hogy minden rendben is van a fajjal.
Röptében kapja el zsákmányát ritka madarunk
A kormos légykapó megnevezése nem a véletlen műve.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
