Apró, de annál gyönyörűbb színpompás vadvirágunk
Az apró nőszirom halványsárga és sötétlila színekben egyaránt pompázhat.
A Balatonszőlős határában fekvő kopáros dombok napsütötte oldalait a tavasz egyik legszebb éke díszíti március és május között: az apró nőszirom (Iris pumila). Halványsárga és sötétlila virágait borzolja a gyenge szellő.
A viráglepel a szivárvány csaknem minden színében tündökölhet.
Magyar elnevezése igen találó, hiszen az egész növényke nem magasabb tíz centiméternél.
Élőhelyei a mészkő- és dolomitsziklagyepek, a karsztbokorerdők tisztásai, a sztyepp- és pusztai rétek. Napkedvelő, ezért kizárólag a nyílt helyeken fordul elő, ahol árnyék vetődik rá, ott elpusztul.
A nemzetség elnevezése Diószegi Sámueltől származik, a virágok széles, levélszerűen kihajló sziromszerű bibéiről nevezte el nőszirmoknak a növényeket. A tudományos neve görög eredetű: a szivárvány neve görögül írisz, már Plinius feljegyezte, hogy a szivárvány virágait azért nevezték el írisznek, mert virágai különböző színűek, akár a szivárvány.
A nemzetség kétszáz faja az északi félteke mérsékelt égövi tájain él, hazánkban nyolc fajuk honos. A nőszirmok gyökértörzsét már az ókortól kezdve használtak illatszerként, valamint gyógyászati célra.
Gyűjtése tilos, csokorba szedni felesleges, mert mire hazaérünk, virágai elhervadnak. Hazánkban oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5000 forint.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
