A klíma a fő szempont az emlősök számára
Annak ellenére, hogy az emberi tevékenység igen erősen hat a természetre, még mindig a klíma a fő szempont abban, hogy hol élnek legjobban az emlősök.
Az Észak-Karolinai Állami Egyetem újonnan közzé tett kutatási eredménye szerint minden egyéb tényező ellenére a klíma alapján dől el, hol is érzik jól magukat az emlősök. A kutatók célja az volt, hogy kiderítsék, az ember hatása vagy az éghajlat jelent-e fontosabb tényezőt az emlősök számára, amikor élőhelyet kell választaniuk.
A vizsgálathoz 25 észak-amerikai emlősfajról több mint 6600 helyszínen kameracsapdákkal gyűjtött adatokat elemeztek. „Azt feltételeztük, hogy az ember már olyan mértékben átalakította a környezetet, hogy az állatok számára ez vált mára a fő szemponttá a lakhelyválasztásban. Azonban arra jutottunk, hogy nem az ember a legfontosabb. A klíma – beleértve a hőmérsékletet és a csapadék mennyiségét – volt a leglényegesebb tényező a legtöbb vizsgált faj számára” – magyarázta Roland Keys, a kutatás vezetője.
Ez nem jelenti azt, hogy semmi befolyásunk nincs az állatokra. Egyes fajok számára nagy kihívást jelentenek a nagy települések és a mezőgazdálkodás, más fajok azonban jól érzik magukat e környezetben is.
Ez utóbbi csoportot képviselik a keleti szürkemókusok, ezek az állatok igen jól érzik magukat emberi környezetben. Az amerikai rókamókus nem az ember közelében, hanem a mezőgazdasági területeken érzi jól magát. A hócipős nyúl viszont mind a mezőgazdasági területeket, mind az ember közelségét elkerüli.
Az adatok alapján a kutatók az egyes állatfajok gyakorisága alapján régiókra osztották az USA területét – ez hasonló ahhoz, ahogyan a jellemző növényzet alapján ökorégiókba sorolnak területeket. Azonban ebből – nem meglepő módon – az is kiderült, hogy az állatok és a növények hasonló régiókat alkotnak, vagyis egy bizonyos növénytani alapú ökorégió területe hasonlónak bizonyult az állatok elterjedése alapján is. Ennek pedig a jövőre nézve az a jelentősége, hogy a klímaváltozás hatásait is pontosabban tudják majd előrejelezni.
A kutatók hozzátették, hogy most csupán 25 fajról gyűjtöttek adatokat, de fontos volna ennél jóval több esetében is hasonló felméréseket végezni.
Röptében kapja el zsákmányát ritka madarunk
A kormos légykapó megnevezése nem a véletlen műve.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Virágzik hazánk egyetlen őszi orchideája
Az áruházak, virágüzletek polcain megszokott ökölnyi virágú egzotikus orchideákhoz képest az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) szinte láthatatlan. Ahogy a neve is mutatja, a kora ősz jellegzetes, ám apró termete miatt nehezen észrevehető virága. Rövid füvű réteken, kaszálókon él, és nem minden évben fejleszt virágot.
Száz fecske húzta meg magát az elhagyott épületben
Az ifj. Vasuta Gábor által megfigyelt madarak a hideg elől húzódtak be egy használatban lévő hodályba.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
