Már fészkel hazánkban a havasi sarlósfecske

Ha valaki egy mediterrán városban kirándul, bizonyára feltűnik neki az ódon épületek között sivítva repülő sarlósfecskék (Apus apus) pompás látványa. Gyorsan, hirtelen manőverekkel, mesteri ügyességgel szállnak a szűk utcák felett.

A magyar elnevezésük megtévesztő, ugyanis nem rokonuk a fecskéknek, rendszertanilag az újvilági kolibrikkel állnak rokonságban. A faj nevének előtagja már sokkal találóbb, hiszen a levegőben repülő madár szárnyainak az alakja sarlóra emlékeztet. Ekkor jól látszik enyhén, villásan kimetszett farka.

Néhány éve egy rokona, a havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba) mint fészkelő faj jelent meg az ország déli és keleti felén, Debrecenben, Szegeden, Hódmezővásárhelyen. A faj a mediterrán régió költőmadara, de a Pireneusok, a Kárpátok, az Alpok magas bércein is fészkel, a Földközi-tenger térségében gyakori.

A sarlósfecskék a költést kivéve életük nagy részét a levegőben töltik, párosodásuk is ott történik, illetve tartósan keringve ott pihennek.

Lábuk nagyon kicsi, csüdjük tollas, a lábfejükön mind a négy ujj előreáll. Ez a lábszerkezet csak a falon való kapaszkodásra alkalmas.

A sajátos életmódjuk révén csak repülő rovarokkal táplálkoznak. Legyek, szúnyogok, kérészek, levegőbe sodródott pókok szerepelnek a zsákmánylistájukon.

Nemcsak életmódjuk, de fészkük is érdekes: pár szál növényi rostból és tollakból áll, amelyet a nyálukkal ragasztanak össze. A fiókák jól bírják a táplálékhiányt, ilyenkor a testhőmérsékletük lecsökken, illetve alvással vészelik át a rovarhiányos időszakot.

A telet Afrika déli részén töltik. Az ember által átalakított környezet előtt sziklák, sziklafalak repedéseiben költöttek. Ma kiváló lehetőséget nyújtanak a sarlósfecskék (Apus apus) részére a szigeteletlen panellakások repedései, amelyekben költenek, de a míves, cirádás épületek ugyanúgy alkalmasak számukra.

Hazánkban a havasi sarlósfecske védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.