Drónról is megoldható lehet a szúnyogprobléma

A világ népességének mintegy felét veszélyeztetik a szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a dengue-, a chikungunya-, a zika-, a sárgaláz. Számos módszerrel kísérleteznek a szúnyogok elleni hatékony védekezésben, ezek között mindig akadnak olyanok, amelyekre felkapja a fejét az átlagember. Biztosan ezek közé sorolható egy friss kutatási eredmény is, amelyben arról számoltak be, hogy sikeresen vetettek be szúnyogokra veszélyes betegséget a rovarok ellen.

Az 1980-as években fedezték fel azt a vírust, amiről sokáig azt hittük, semmilyen befolyással nem lehet az emberi egészségre, mivel kizárólag rovarokat betegít meg. Aztán sok évtizeddel később kiderült, hogy nagyon is pozitív hatása lehet ránk azzal, hogy a megfertőzött szúnyogokat megakadályozza abban, hogy a hordozott emberi betegségek kórokozóit átadják. Ezt, a Wolbachia nevű vírust arra lehet felhasználni, hogy az emberi fertőzéseket megállítsuk.

A mesterségesen Wolbachiával fertőzött vírusokat szabadon engedik egy-egy emberlakta területen, ahol e szúnyogok a fajtársaikat a megbetegítik. A betegség terjedésével párhuzamosan a szúnyogok által terjesztett, az emberre nézve veszélyes betegségek száma pedig lecsökken.

A Wolbachia-fertőzött hím szúnyogok, ha egy egészséges nősténnyel párosodnak, annak petéi nem fognak kikelni. Ha egy fertőzött nőstény szúnyog egészséges hímmel párosodik, a peték ugyan kikelnek, ám mind hordozni fogják a Wolbachia vírusát.

Ezzel generációról generációra nő a vírussal fertőzött szúnyogok száma. Ami különösen jó ebben: a Wolbachiával fertőzött rovarok szervezetében nem tud szaporodni, és így nem tudják átadni sem a vérszívás során beléjük kerülő, ember számára súlyos hatású vírust, például a dengue-láz kórokozóját.

A World Mosquito Program nevű szervezet sok éve teszteli ezt a módszert, egyre nagyobb sikerrel. A jelenlegi legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a laborban megfertőzött szúnyogokat a célhelyszíneken szabadon engedjék, hisz a szúnyog élőhelyek gyakran nehezen megközelíthetőek.

A szakemberek ezért egy szinte önműködő, drónos eljárást teszteltek ehhez, majd a Science Robotics folyóiratban beszámoltak eredményeikről. A Wolbachia-fertőzést a szúnyogok anyai ágon átörökítik utódaiknak, így a folyamat nem túl gyors, ám annál hatékonyabb. Yogyakartában (Indonézia) végzett teszt során 77 százalékkal sikerült e módszernek köszönhetően csökkenteni a dengue-láz előfordulását. (Nálunk kevésbé ismert e betegség, de érdemes tudni, hogy évente 390 millió embert fertőz meg világszerte.)

A szakemberek olyan tartályt fejlesztettek, amelyben sok kis adag szúnyog elhelyezhető, majd a drón által bejárt terület kijelölt pontjain adagonként ki is engedhetik ezeket. Egy adagban kb. 200 Wolbachia-fertőzött Aedes aegypti szúnyog található, amelyekből a drónon annyi fér el, hogy egy kb. 2 négyzetkilométeres területet lehet vele beszórni. A kutatók Fidzsi területén végeztek sikeres teszteket a drónos terjesztésről.

A siker azt is jelenti, hogy e módszerrel minden korábbinál nagyobb területeket lehet megvédeni majd a szúnyogok terjesztette betegségektől anélkül, hogy súlyos hatású mérgekkel terhelnénk a környezetünket. A feladatok, amik még hátra vannak: a sűrűn lakott területek (városok) repülési szabályainak megfelelő módszerek kidolgozása. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a szabályoknak megfelelő méretű drónokhoz idomítsák a szúnyogokat adagoló eszközt.

A drónok bevetése a hazai biológiai szúnyogirtásban sem volna elveszett ötlet, hiszen gyakran itthon is az jelenti a fő gondot, hogy elérhetetlenek a szúnyoglárvák élőhelyei. Ilyen módszerrel elsőként Győrben próbálkoztak meg 2023-ban.