Így rögzítik magukat a lepkebábok

Míg a lepkék kifejlett rovarokként előbújhatnak a bábból, a szervezetüknek abszolút védelemre van szüksége. A hernyólét végén az állat keres egy számára megfelelő helyet, rögzíti testét, leveti utolsó hernyóbőrét, majd elkezdődik a végleges átalakulása.

A bábállapot során a hernyó szervei mintegy feloldódnak, és egészen újszerű szervek jönnek helyettük létre. Ebben az időszakban az állat értelemszerűen teljesen védtelen és tehetetlen a báb belsejében. A bábnak tehát teljesen épnek kell lennie, és igen stabilan kell a helyén rögzülnie is.

Kevesen tudják, hogy a lepkék is képesek selyemszálat szőni, és nem csupán a selyemlepkék, sőt, a lepkék selyemszálait se igazán vizsgálták eddig. Most egy kínai kutatócsoport két nappali lepkefaj és két selyemlepke (ezek az éjjeli lepkék közé tartoznak) bebábozódását figyelte meg.

A nappali lepkék bábja és a selyemgubó készülte során a kutatók láthatták, amint a hernyók kis hálószerű párnácskákat szőttek, egy-egy ághoz erősítve. Eztán a hátulsó felükön lévő kis kinövés segítségével beakasztották a testüket a selyemszövedékbe (lásd az alul lévő videóban).

Az állatka sok-sok kampóban végződő hátulsó fele és az ágra szőtt selyempárna szálai közti kapcsolat olyan volt, mint a tépőzár kampós és hurkos részei közti. Az efféle fizikai kapcsolat azt teszi lehetővé, hogy még véletlenül se oldódjon ki a kapcsolat, az időjárás viszontagságai közepette se.

A kutatók a selyemhernyók szálait és a lepkék szálait össze is hasonlították, kiderült, hogy a selyemhernyók szála erősebb és vastagabb is, mint a lepkéké. A kémiai elemzésükből kiderült, hogy a lepkék selyemszálaiból hiányzik egy csomó olyan fehérje, amely a selyemhernyókéban megtalálható.

Épp emiatt a lepkék extra védelemmel látják el a bábjaikat, ezt a fentebbi videóban is megfigyelhetjük. A hernyó a teste felső részét számos egybefont szállal – mint egy biztonsági övvel – is rögzíti. Az összefogott szálak értelemszerűen erősebbek az egyedi szálaknál.