Szentjánosbogarak fényével csábíthatnak egyes pókok

Egyes keresztespókok a korábbi áldozataik maradványát beleszövik hálójukba, más fajok különös mintázatokat készítenek, azonban talán a legérdekesebb az, amelyről most számolt be egy kínai kutatócsoport a Current Biology folyóiratban. Egy, Kína területén élő keresztespókról azt vették észre, hogy élő hím szentjánosbogarakat szőnek a hálójukba feltehetőleg azzal a céllal, hogy továbbiakat csábítsanak oda.

Ez önmagában talán még nem is volna olyan nagy szám, azonban a pók arra is képes, hogy manipulálva a hím fénykibocsátását, a bogarat a nőstény szentjánosbogarakéhoz hasonló fénylésre késztetik, így számos további, párzást remélő hím eshet zsákmányul.

A kínai kutatók még évekkel ezelőtt vették észre, hogy a pók hálójába ragadt hím szentjánosbogarak nem egyszer a nőstényekre jellemző fényeket bocsátottak ki. A pókfaj (Araneus ventricosus) egy gyakori faj volt, amely minden nap alkonyatkor szövi kerekhálóját, amikor a szentjánosbogarak is aktívvá válnak.

A szakemberek élve befogtak néhány hím szentjánosbogarat, és óvatosan a hálókba helyezték őket, majd figyelték, mit tesz a pók. Egyes bogarakat olyan hálókba tettek, ahonnan a pókot viszont kiemelték. A megfigyelésekből kiderült, hogy azok a hím szentjánosbogarak, amelyek pókkal együtt voltak a hálókban, sokkal több további szentjánosbogarat vonzottak a hálóba, mint az üres hálóba helyezettek.

Az egyelőre nem világos, hogy a pók miként érte el, hogy a hím szentjánosbogarak úgy villogjanak, mintha nőstények lennének, nem tudni, hogy a pókméregben van-e valamiféle olyan anyag, ami ezt kiváltja, vagy a marása önmagában elegendő fizikailag ehhez. Azt megfigyelték a kutatók, hogy amikor a világító hímet elkapta a pók, speciális marás-csomagolás sorozattal rögzítette a hálójába, elképzelhető, hogy ennek lehet köze ahhoz, miként is világít a bogár. 33 tesztből 27 esetben zajlott le ez a speciális rögzítési módszer, és eközben a szentjánosbogár továbbra is világított.

A kutatók a National Geographicnak elmondták, hogy a megfigyelések során a pók, ha látta, hogy a bogara abbahagyta a villogást, újra belemart, és eztán a bogár újból villogni kezdett. Ha kiemelték a hálóból a bogarat, az hamarosan ismét „férfiasan” villogott.

A kutatók úgy vélik, a pók talán valahogy a világítószerv oxigénellátását zavarhatja meg (az oxigénre a világítás vegyi reakcióihoz van szüksége a bogárnak). Az sem kizárt, hogy a világítás idegi irányításába szól bele a pók.

A kínai szakemberek szerint nem ritka, hogy a pókok szentjánosbogarakra vadásznak, ám érdemes lenne alaposabban megvizsgálni a világ más részein élő fajok közti viszonyt. Erről egy amerikai kutatócsoport már beszámolt egyébként egy 2011-es tanulmányban és ők is említették, hogy a helyi kerekhálós pókok által megfogott hím szentjánosbogarak is tovább világítottak, miután a pók rögzítette őket, legtöbbször a hálója közepében.

Azt is megjegyezték, hogy szinte kizárólag hím szentjánosbogarak kerültek a hálókba. Elképzelhető, hogy az észak-amerikai szentjánosbogarak és keresztespókok is hasonló viszonyt „ápolhatnak”, mint kínai rokonaik.

A kínai kutatók mindenesetre szeretnének utánajárni annak, hogy vajon tényleg a pók manipulálja-e a szentjánosbogarak villogását, és ha igen, akkor miféle módon