A magasabb testhőmérsékletű állatok váltak növényevőkké

Az Arizonai Egyetem számolt be arról az új kutatási eredményről, amely szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy a magasabb testhőmérséklet növényi étrenddel jár. Erre 1712 szárazföldi gerinces állatfaj elemzését követően jutottak, és ez minden főbb szárazföldi gerinces csoport esetére igaz.

A kutatók szerint amiatt lehet ilyen összefüggés, hogy a növényi táplálék emésztése nagyobb kihívásokat jelet. Könnyen lehet, hogy az ehhez szükséges bélbaktériumok számára fontos a magasabb környezeti hőmérséklet. A testhőmérséklet és a bélmikrobiom közti kapcsolat megértése kulcskérdés lehet abban, hogy kiderítsük, miért jobbak egyes fajok a növények emésztésében és a növényi étrend fenntartásában.

A szakértők a jól összehasonlítható testhőmérséklet mellett számtalan más tényezőt is elemeztek, mint például az éjjeli vagy nappali aktivitás, a testméret és így tovább. Végeredményül azonban arra jutottak, hogy a testhőmérséklet volt a legfontosabb tényező abban, hogy növényevő vagy húsevő volt-e egy állat.

Ez a kapcsolat nemcsak a ma élő állatokra igaz, hanem a régmúltban éltekre is. Az ember a növényevők többsége miatt azt gondolná, hogy ez az életmód volt a kiindulópont az evolúcióban. Azonban az erre irányuló elemzések azt mutatták, hogy a négylábúak őse húsevő lehetett.

Úgy tűnik, csak jóval később alakult ki a mindenevő és a növényevő életmód. A négylábúak 350 millió évesek, ám a ma élő növényevő csoportok mindössze 110 millió éve alakultak ki.

Ez az időzítés persze nem véletlen: összefügg a virágos növények terjedésével. A mai növényfajok 90 százalékát kitevő virágos növények mintegy 110 millió éve váltak uralkodóvá. A kutatás eredménye új vizsgálatokhoz ad okot, például érdemes lehet kideríteni, hogy a korábban kipusztult állatok, például a növényevő dinoszauruszok esetében igaz lehetett-e ez a kapcsolat.

A kutatás azt is feltárta, hogy a mai növényevő életmód evolúciós értelemben véve instabil. Ez azt jelenti, hogy egyáltalán nem ritkaság, hogy egy növényevő életmódú állat visszavált a húsevő étrendre.

Ilyen példát jelentenek a Közép-Amerikában élő csicsergőegerek (Scotinomys), amelyek a hörcsögfélékhez tartoznak, elődeik mind növényevők voltak, ők viszont rovarevőkké váltak evolúciójuk során. Az efféle visszaváltások a növényevők kialakulása óta sokszor előfordultak, az azonban nem világos, minek köszönhető ez az instabilitás. A kutatók szerint könnyen lehet, hogy a ma növényevőkhöz tartozó állatcsoportokból a jövőben húsevők lesznek.