Láthatatlan apróság a vetővirág
A késő nyár, kora ősz gyepeinek szinte észrevehetetlen szépsége a védett vetővirág.
A hazai gyepek szórványosan előforduló ritkasága az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora), amelyre augusztus és október között bukkanhat rá a jó szemű megfigyelő. Az amarilliszfélék közé tartozó virág sárga, a talajból a virágzáskor csak a szirmok állnak ki. Az ember azt gondolná, mi sem egyszerűbb, mint egy sárga virágot észrevenni, azonban a gyakorlat egészen mást mutat.
A néhány centis virág valóban igen apró, így a rövid gyepből ki se nagyon emelkedik. Ott lehet jobban meglátni, ahol a gyep ritkás. A növény szép népi neve a kikericsvirágú sárika, a hivatalos nevét viszont az ihlette, hogy nagyjából abban az időben virágzik, amikor az őszi vetés zajlik. A növényfaj Észak-Afrikától a Kaukázusig terjedő területen, szórványosan él.
Ahhoz, hogy a vetővirág egyáltalában kidugja virágát a földből, csapadékra van szükség, és nagyjából az esőt követő 7-10 nappal jelennek meg a kis sárga szirmocskák a talajon. A ki nem nyílt virág leginkább pár elszáradt fűszálra hasonlít, ám, amikor az apró kelyhecske kitárul, már picit könnyebb meglátni. Száraz kora őszön nem bújnak ki a virágai a földből. A virágok beporzói apró (hangya méretű) vadméhek és hangyák.
A vetővirág sok szempontból különleges, talán a legérdekesebb a magvainak sorsa. A növényke tavasszal hoz levelet és magot, ez utóbbiakat zselészerű, tápláló, olajos burok vesz körül. Ez az úgynevezett hangyakalács vagy hangyakenyér, aminek az a feladata, hogy rávegye a hangyákat a magok terjesztésére. A hangyák felmásznak a növényke buzogányszerű termésére, kiveszik a húsos magvakat, majd elhordják őket.
A tápláló zselészerű húst aztán a hangyák lerágcsálják az elhurcolt magról, majd a számukra ehetetlen, szemétnek minősülő magot eldobják, az anyanövénytől távol. A termésérlelés ráadásul akkor zajlik, amikor a hangyák lárvái tömegesen fejlődnek.
E lárvákat a tápanyagokban gazdag hangyakaláccsal etetik azok a dolgozók, amelyek a rétet járva összegyűjtik az élelmet a vetővirág terméseiből. Az eldobált magvakból pedig majd – szerencsés esetben – újabb növényke fejlődhet.
Mire beköszönt a nyár, a növényből maximum a talajon heverő elszáradt levelek látszanak, és ezt követően maga a növény egészen nyár végéig a talajban pihen, hogy aztán néhány napra megmutassa napsárga virágait. Az efféle, az év jelentős részét a talajban töltő növényeket geofitonnak nevezik, ide tartozik például a közismert hóvirág, vagy a keltikék, csillagvirágok is.
Az apró vetővirág védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Virágzik hazánk egyetlen őszi orchideája
Az áruházak, virágüzletek polcain megszokott ökölnyi virágú egzotikus orchideákhoz képest az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) szinte láthatatlan. Ahogy a neve is mutatja, a kora ősz jellegzetes, ám apró termete miatt nehezen észrevehető virága. Rövid füvű réteken, kaszálókon él, és nem minden évben fejleszt virágot.
Száz fecske húzta meg magát az elhagyott épületben
Az ifj. Vasuta Gábor által megfigyelt madarak a hideg elől húzódtak be egy használatban lévő hodályba.
Nappal vadászó vadmacskát videóztak a Bükkalján
A különleges felvételt egy természetvédelmi őr készítette.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
