Eszközhasználó lehet a hosszúszárnyú bálna

A Hawaii Egyetem (Mānoa) tengeriemlős-kutató központja új kutatási eredményében azt mutatta be, hogy a hosszúszárnyú bálnák nem véletlenszerűen, hanem előre tervezett módon, célirányosan készítik el a buborékhálóikat. A Royal Society Open Science folyóiratban közzé tettek szerint úgy manipulálják a buborékhálót, hogy azzal a lehető legtöbb zsákmányt tudják bekebelezni. A kutatók szerint ez a hosszúszárnyú bálnákat is az eszközkészítő és eszközhasználó állatok közé helyezi.

„Sok állat képes valamilyen eszköz segítségével élelmet szerezni, azonban csak kevés olyan van, amely maga készíti vagy módosítja ezeket az eszközöket” – magyarázta Lars Bejder, a kutatás egyik vezetője. A szakértők a bálnákra tapadókorongokkal felerősített kamerákat, valamint a tengerfelszín felett repülő drónokat használtak a megfigyelésekhez.

A kutatók észrevették, hogy a délkelet-alaszkai vadászterületükön e bálnák magányos egyedei vadászat céljával készülő buborékhálóikat úgy hozzák létre, hogy azokban meghatározott módon szabályozzák a részleteket. Ilyenek a buborékokból álló gyűrűk száma, azok mélybeli elhelyezkedése és mérete, valamint a buborékok közti távolság. Ezzel a módszerrel hétszer több zsákmányhoz jutnak hozzá egyetlen merüléssel úgy, hogy nem kerül nekik többlet energiájukba.

A hosszúszárnyú bálnák a nyarat és az őszt Alaszka vizeiben töltik, ekkor táplálkoznak, és az egész éves életüket meghatározza, hogy elegendő táplálékhoz juthatnak-e ilyenkor hozzá, ezek a gyakran buborékhálós vadászatok látják el energiával a bálnákat a Csendes-óceánon zajló vándorlása idejére is. A hosszúszárnyú bálna krillt és apró halat zsákmányol, a faj a telet a Hawaii közeli vizekben tölti.

A kutatáshoz többek között a Lindblad Expeditions – National Geographic Alapítvány is támogatást nyújtott.

Bár az ember eszköznek általában szilárd, kézzel fogható tárgyakat nevez, a buborékhálók minden szempontból megfelelnek annak, ami az eszközkészítés és használat fogalma alá tartozik. Ez ugyanolyan jellegű eszköz, mint például az ember esetében az ultrahang, amellyel többek közt vesekövet lehet elporlasztani, vagy a lézer, amivel precíziós vágásra vagyunk képesek. A bálna abban különbözik, hogy nem egy műszaki berendezést, hanem a saját testét használja az eszköze megteremtéséhez.