Kiderült, hogyan válhattak sikeressé a szilás cetek

A szilás cetek közé tartozik bolygónk valaha élt és szerencsére még most is velünk élő legnagyobb óriása, a kék bálna, ám ehhez az állatcsoporthoz számos további óriás is tartozik. A Flinders Egyetem kutatói a Gene folyóiratban számoltak be azokról az eredményeikről, amelyek ezekhez az óriásokhoz elvezető genetikai változásokat tárták fel. A kutatást a Scimex hírportál ismertette.

A szárazföldi állatokhoz képest gyakorlatilag alig tudunk valamit a modern bálnák genetikai tulajdonságairól, így az új adatok sokat elárulnak arról, miként terjedtek el, és hogyan változtak az elmúlt 50 millió év során. A kutatás olyan rejtélyes dolgokról rántja le a leplet, mint a bálnák hatalmas méretének eredete, vagy épp az egyes fajok által bejárt vándorutaké.

Ugyan a kutatók most olyan géneket vizsgáltak kiemelten, amelyek a fajok túléléséhez, szaporodásához, immunrendszeréhez vagy épp a mozgásukhoz szükségesek, a jövőben a ceteknek szükségük lesz a klímaváltozáshoz, betegségekhez, vagy épp a tenger szennyezéséhez alkalmazkodásra is.

„Az immunitást segítő gének például fontosak a legnagyobb termetű fajok, mint a barázdásbálna vagy a világ legnagyobb állata, a kék bálna számára” – mondta el Gabrielle Genty, a kutatás vezetője. „Az immunrendszerhez kapcsolódó további adaptációk tehették lehetővé, hogy e fajok olyan óriásira nőhettek súlyos egészségügyi következmények, például rák vagy más daganatok nélkül.” Ezek a betegségek általában a nagyobb termethez és a gyors sejtszaporodáshoz kapcsolhatók.

A kutatók több mint 10 ezer gént vizsgáltak meg, illetve hasonlították össze a bálnák génjeit a legközelebbi szárazföldi rokonaik, a szarvasmarha és a víziló génjeivel. A szilás cetekre koncentráltak, ezek az állatok hatalmas vándorutakat tesznek meg, igen gyorsan fejlődnek a borjaik, ám mivel jórészt a nyílt tengeren tartózkodnak, igen nehéz őket megfigyelni.

Azonban a génjeik segítségével igen sokat megtudhattunk az alkalmazkodási képességeikről. Ez a sokrétű alkalmazkodás tette lehetővé, hogy olyannyira különböző – a 7-8 méteres csukabálnától a több mint 30 méteres kék bálnáig változó – méretű vagy életmódú fajok jöhettek létre köztük.