Sikerrel segítik emberi nevelőik a tarvarjú vándorlását
A tarvarjú súlyosan veszélyeztetett madár, a faj megmentésének része az is, hogy felnevelik és vándorolni tanítják a fiatal madarakat.
Egykor Európa jó részén gyakori madár volt az íbiszfélékhez tartozó tarvarjú (Geronticus eremita), ám ma már csak néhány helyen fordul elő egykori természetes elterjedési területéből. Azonban a faj tenyészprogramok segítségével talán újra gyökeret verhet kontinensünkön.
A tenyésztés sikeréhez elengedhetetlen, hogy a madarak megtanulják vándorútjukat, ám mivel Európában már eltűntek azok a madárszülők, amelyek a fiókáikkal együtt kelhetnének újra nyár végén, emberi segítség kell ahhoz is, hogy rögzüljön a madarakban az útvonal. Ha egyszer megtették az utat, a következő években már a megtanultak alapján maguktól is képesek lesznek bejárni.
2024. augusztus 13-án már a második hosszú távú vándorútjukat kezdték meg a bajorországi telephelyen felkészített madarak. Az úti cél a 2800 kilométerre lévő andalúziai Vejer de la Frontera volt, ahová 36 madárral indultak útnak a szakemberek ultrakönnyű légi járműveiken. Idén már 17. alkalommal segítik az emberek a faj vándorlását, ám ez csupán a második eset, hogy ekkora távolságot járnak be az andalúziai célpontig.
A madarak a karintiai Rosegg Állatkertben keltek ki, majd a bajor Taching am See területén lévő táborban készítették fel őket az útra, s innen is indultak el. Nem csak a madárcsapat igen nagy, a projektben dolgozó emberek is: összesen 17 fő (osztrák, német, amerikai) vesz részt a vándorlás körüli teendőkben. A csapatot egy filmes stáb is elkíséri a hosszú útvonalon.
Újdonság idén az is, hogy minden útra kelt madár kapott egy GPS-nyomkövetőt, amely rendszeres időközönként küldi a jelet a madár tartózkodási helyéről. A hosszú út miatt ez segíthet abban, ha esetleg egy egyed lemarad és eltéved.
A madarakat egyetlen repülőgép vezeti, ahol a pilóta mögött a fiókanevelésben dolgozó egyik szakember foglal helyet. Szükség esetén egy tartalék repülő is rendelkezésre áll, ahol a másik madárnevelő szakember kap helyet, a két repülő felváltva, de akár együtt is tud dolgozni.
Az út első szakaszát, a táborhelyről egy 141 kilométerre lévő reptérig sikerrel megtette a csapat, a madarak az egész út során követték a repülőt, és olyan formációban repültek, ami energiahatékonysági szempontból optimális.
A teljes vándorút 45-50 napos lesz, és 300 kilométerrel hosszabb a tavalyinál, amely „csak” 43 napot vett igénybe. Ez azt jelenti, hogy várhatóan október első napjaiban érkeznek majd meg Vejer de la Fronterába.
A korábbi években még rövidebb vándorutakat tettek meg a madarak, ám sikeres volt a visszaútjuk is. Remélhetőleg néhány éven belül stabil közép-európai állománya alakulhat ki a tarvarjúnak, amely önállóan képes lesz már megtenni az évszakos vándorútjait. Az e fajjal végzett sikeres kísérletek arra is reményt adnak, hogy a jövőben más veszélyeztetett fajokkal is megpróbálkozhatnak majd, új esélyt adva a madaraknak.