Ennek köszönhetjük a kaktuszok sokféleségét

Valószínűleg a sokféleség az egyik ok, ami miatt oly sokan úgy rajonganak ezekért a szúrós növényekért, mint Gombóc Artúr a csokoládékért. Az egészen apró, pár centis mütyüröktől a 18 méteresre is megnövő oszlopkaktuszokig mindenféle méret és alak fellelhető e növénycsoportban. A Bathi Egyetem kutatói egy újonnan megjelent tanulmányukban annak jártak utána, miként is válhattak ilyen sokfélévé kaktuszok.

A kaktuszok egy faj kivételével (Rhipsalis baccifera) kizárólag amerikai növények, nagyjából 48,5 millió éve jöttek létre, a legnagyobb fajgazdagsággal Mexikó dicsekedhet. Korábban úgy vélekedtek a szakemberek, hogy a száraz klíma lehetett a sokféleség oka, azonban az új kutatás feltárta, hogy egész más a helyzet.

 A kutatók három tényezőben találtak rá az okokra: a napi hőmérséklet alakulása, a talaj homoktartalma, valamint az évszakos változások állnak a kaktuszvilág sokfélesége mögött.

Az eredményekhez a kutatók úgy jutottak el, hogy összeállították a kaktuszok minden eddiginél teljesebb, DNS-en alapuló családfáját.

Ezen túl összegyűjtöttek és elemeztek minden, a kaktuszokról rendelkezésre álló adatot is. Olyasmikre gondoljunk, mint a növények mérete, a kedvelt talajtípusa, földrajzi elterjedése, az élőhelyén tapasztalható szárazság mértéke, vagy épp a napi hőmérsékleti ingadozás. Ezeket az adatokat aztán a fajok sokféleségéhez és az új fajok születésének sebességéhez viszonyították.

Egészen meglepő volt, hogy Mexikóban, ahol jelenleg a legtöbb kaktuszfaj él, ebben az országban volt a leglassabb az új fajok kialakulása. „A kaktusz egy igen érdekes, sokszínű növénycsalád, amelynek kialakulása a viszonylag közeli múltban zajlott, hogy aztán Amerika területén különféle környezetekben elterjedjen” – mondta Dr. Jamie Thompson, a kutatás vezetője.

„Az ember azt hiszik, igencsak ellenállók a kaktuszok, hiszen extrém körülmények közt élnek. Az igazság azonban az, hogy sok más növénynél jobban fenyegeti őket a kihalás. Mivel Mexikóban a legnagyobb a kaktuszok sokfélesége, ezért úgy tűnt, ott lehetnek a legjobbak a körülmények a fajok kialakulásához. A kutatásunkból azonban kiderült, hogy ott a leglassabb a fajkeletkezés, ám azért nagyobb a biológiai sokféleség, mert szintén ott halnak ki a leglassabban a fajok, azaz a mexikói klíma nem a fajok születésében a legjobb, hanem azok megőrzésében.”

A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a kaktuszok sokkal sérülékenyebbek, mint gondoltuk, például érzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira. Ha pedig a kaktuszok sem bírják a változó klímánkat, akkor mi lehet a többi növény sorsa?