National Geographic Magyarország

A parti lile hazánkban tavaszi és őszi átvonulónak számít.

Legelőször 1991-ben jártam a Sárkány-tónál, akkor is magával ragadott a piciny szikes tó Fejér vármegye területén. Könnyen körbejárható gyalogosan, az ott fekvő akácosban jól el lehetett rejtőzni, és teleszkópom segítségével könnyű volt átpásztázni a tavacskát.

Szerencsére napjainkra sem változott a tó és környezete. Az aszályban a kisebb szikes tavak kiszáradnak, most volt némi csapadék és víz is, meg persze parti madár. Ott jártamkor vonuló parti lilével (Charadrius hiaticula) hozott össze a szerencse.

Kedvelem e gyönyörű madarat, mind a mozgását, mind a színezetét, véleményem szerint a teremtett természet egy mesés szépsége a faj.

Kontinensünkön az északnyugati tengerpartok mentén fészkel. Idehaza tavaszi és őszi átvonuló, leggyakrabban lecsapolt halastavaink fövenyeink, szikes tavak mentén találkozhatunk vele. Az Alföldön gyakoribb, mint a Dunántúlon. Afrika huszadik északi szélességi fokától délre tölti a telet.

A Grönlandi és Kanada szigeteihez tartozó költőállománya viszont kontinensünkön telel. A Brit-szigeteken költő állománya helyben marad.

Tápláléka szöcskerákok, bolharákok, víziférgek, apró kagylók, puhatestűek, csigák, legyek, moszatlegyek alkotják. Jellemző „vadászati” szokására, hogy gyors megiramodás közben hirtelen megtorpan, meg-megáll. Érdekessége, hogy az éjszaka aktív homoki szöcskerákot is elfogyasztja, így éjjel is táplálkozik.

Tojásainak a száma három–négy, ezeket kavicsos parton kapart mélyedésbe rakja. A kotlás alkalmával további kavicsokat, kagylótöredéket, esetenként növényi részeket helyez el, ezzel is szinte észrevétlen marad a terepen a fészekalj.

Elterjedésének déli részén kétszer is költhet, a tojásokat mind a két szülő melengeti, azok 21-28 nap alatt kelnek ki. A fiatal parti lilék négy hetes korukban vállnak röpképessé.

Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Ifj. Vasuta Gábor

#madárvilág #parti lile