Az USA magánkézen lévő tigriseit vizsgálták

A Stanford Egyetem vezetésével egy nagy, nemzetközi kutatócsoport az USA területén élő tigrisekben rejlő lehetőséget vizsgálta meg. Mintegy 5000 tigrist tartanak fogságban magánemberek, ez a szám pedig jelentősen meghaladja a vadon élő egyedekét, és az állatkertekben élőkét egyaránt. Ez a hatalmas tigrisállomány eddig igazi rejtélyt jelentett az állatvédelemben dolgozó szakemberek számára, most genetikai vizsgálatok segítségével igyekeztek ezen változtatni a kutatók.

A genetikai felmérésnek kettős célja van: egyrészt az adatok segítségével kiválaszthatók a fogságban tartott tigrisek közül azok, amelyek génállománya kívánatos egy-egy szaporítóprogram számára, másrészt a precíz azonosítás segítségével fel lehet lépni (jogilag is) az állatokat bántalmazókkal szemben is.

„Megpróbáljuk természetvédelmi szempontok szerint kihasználni a genetikai technológiát, mivel olyan kevés a tigris. Ha kihalnak, nem lesz második esélyünk” – mondta Ellie Armstrong, a kutatás vezetője. A szakértők a vad tigrisállomány genetikai elszigeteltsége kapcsán végzett vizsgálatok során eszméltek rá, hogy van egy csomó tigris, amelyekről semmit se tudnak.

„Hatalmas mennyiségű tigris van a kijelölt intézményeken kívül, amelyeket különféle bemutatókra tenyésztettek, amelyek cirkuszi mutatványokban vettek részt, vagy amelyek csak az egzotikus állatok kereskedelmének elszenvedői. Azonban elképzelésünk sem volt arról, miféle tigrisek ezek és honnan kerültek ide.”

A magánkézen lévő tigrisekről nem sok valós adat volt, pletyka annál több. Például elterjedt nézet volt, hogy ezek mind beltenyészet miatt lesilányodott egyedek. A kutatók olyan tigrismentő szervezetek segítségével kaphattak képet az állományról, amelyek a magánkézen lévő állatok mentésével foglalkoznak. 154 ilyen tigristől tudtak genetikai mintákat szerezni, ezeket a mintákat azután össze lehetett hasonlítani 100 vadon élő tigris korábban elvégzett genetikai felmérésének adatbázisban rendelkezésre álló eredményeivel.

Olyan elemzéseket végeztek, amelyek révén az egyes tigrisek genetikai egészségi állapotáról és eredetéről kaptak tájékoztatást. A tigrisek eredete pedig nemcsak a tenyészprogramok számára lehet hasznos információ, hanem az igazságszolgáltatásnak is.

2022-ben életbe lépett egy olyan törvény, amely elméletileg véget vet a nagymacskák magánkézen tartásának. Bejelentéskötelessé teszi az egyes állatokat, és tiltja a tenyésztésüket, kereskedelmüket, egyes fajok esetében a birtoklásukat is. Akik már korábban vásárolták a tigriseiket, azoknak regisztrálniuk kellett az állatukat. A genetikai referenciabázis, ami készült, azt segíti, hogy az elkobzott állatok s állati eredetű tárgyak (pl. tigrisbőrök, fogak) eredetét meg lehessen állapítani.

Az is bebizonyosodott, hogy a fogságban tartott tigriseknél szó sincs beltenyészetről, ám a hat vadon élő alfaj egyedi jegyeit se lehetett bennük azonosítani. A fogságban tartott tigrisek afféle alfaji keverékek, ám kiderült, hogy semmiféle szokatlan genetikai sokféleséget nem mutat ez az állomány. Ez sajnos azt jelenti, hogy nem lehet őket a tenyészprogramokban extra segítségként felhasználni őket.