Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát

A morgóhalfélék közé tartozó Prionotus-fajok számos szempontból különösek: egyrészt „lábakon” sétálgatnak a tengerfenéken, másrészt, mint kiderült, a lábakat nemcsak járásra, hanem érzékszervként is használják. Persze, mi is érezzük a talpunkkal a fű puhaságát, a tengerparti homok melegét, vagy épp egy éjszakára a szőnyegen felejtett LEGO-kocka élét.

Ez a hal azonban illatokat érez a lábán keresztül.

A Harvard Egyetem számolt be a különös hallal végzett kutatásról, amely a Current Biology  folyóiratban két külön tanulmányként látott napvilágot.

Corey Allard 2019-ben egy tengerbiológiai kutatóközpontban látta először e különleges halakat, és a faj felkeltette érdeklődését. A Stanford Egyetem kutatóival és másokkal közösen vizsgálták meg, miként is jöhet létre egy, a korábbiakban hiányzó és egészen újszerű szerv. Kiderítették, pontosan miként használják a „lábukat” e halak, miféle genetikai irányítás áll a lábak kialakulása hátterében, valamint azt is feltárták, miként lehet mindezeket az információkat felhasználni az evolúciós alkalmazkodás jobb megértéséhez.

Az evolúció nagyon „szeret” barkácsolni, a már meglévő dolgoknak új feladatot adni, az igencsak ritka, ha valami gyökeresen új jön létre. A vizsgálatok feltárták, hogy a Prionotus „lábai” a mellúszók meghosszabbításaként jöttek létre, és mindkét oldalon 3 ilyen nyúlványa van. Bár régóta gyanították, hogy érzékszerv, ezt eddig nem sikerült bizonyítani.

A kutatók most igazolták, laborban tartott halakkal, hogy a „lábaikkal” az aljzatban rejtőző kagylót és más eleségállatot keresgélnek. A tesztek során kiderült, hogy nemcsak tapogatóként, hanem orrként is szolgálnak e nyúlványok, kémiai érzékelőkkel is rendelkeznek.

A véletlen is hozzájárult a felfedezéshez: amikor egy friss halszállítmány érkezett a laborba, a kutatók észrevették, hogy az új halak nem úgy viselkedtek, mint a korábban elemzettek, holott pont úgy néztek ki. Az új hal nem turkált az iszapban és nem is érzékelte az ott elrejtett élelmet.

A kutatók már aggódtak, hogy az összes korábbi munkájuk tévedés volt, amikor világossá vált, hogy ezek az új halak ugyan közeli rokonai az előzőknek, de másik fajba tartoznak. Miután ez kiderült, az új hal a Prionotus evolans is az vizsgálatok tárgyává vált persze, így a két halfaj tulajdonságait össze is lehtett hasonlítani.

Az összevetésekből kiderült, hogy az érzékelni képes hal lábai lapát alakúak voltak és az ízlelőbimbókhoz hasonló kis kitüremkedések borították, míg az új hal lábai rudacskák voltak, kitüremkedések nélkül. Ebből leszűrhették a kutatók, hogy a kis bimbócskák a hal érzékszerveihez tartoznak. Ez az ásó és érzékelő faj csak egészen kevés helyen él meg, s csupán az evolúciós közelmúltban tett szert e különleges tulajdonságára.

A Prionotus lábainak fejlődését irányító gének olyanok, amilyenekkel sok-sok más állat, és az ember is rendelkezik. A kutatók szerint e gének olyan információkat is rejtenek, amiből az ember két lábon járásának evolúciójáról tudhatunk meg majd többet.