66 millió éve kezdődött a hangyák mezőgazdálkodása
A hangyák bolygónk első farmerei, egy új kutatás e különös élelemszerzési mód eredetét tárta fel.
Alaposan megelőzték az embert a hangyák: mi csupán 11 ezer éve fogtunk neki a mezőgazdálkodásnak, a hangyák azonban a kréta időszak végi kihalást követően, már 66 millió éve. A Smithsonian Múzeum szakemberei (akik már évtizedek óta kutatják e témát) jutottak erre az eredményre, a Science folyóiratban közölt eredményeik alapján.
„A hangyák sokkal korábban gyakorolták a mezőgazdálkodást és a gombatermesztést, minthogy az ember egyáltalán kialakult volna” – magyarázta Ted Schultz, a vizsgálat vezetője. „Talán tanulhatnánk valamit a hangyák 66 millió éve sikeres mezőgazdálkodásából.”
A kutatók sok száz gomba- és hangyafaj bevonásával genetikai elemzéseket végeztek, hogy feltárják a hangyák és az általuk termelt gombák közti kapcsolat történetét. Amikor a 66 millió évvel ezelőtti kisbolygó-becsapódást tömeges kihalás követte, ez teremthette meg a lehetőséget a gombák szaporodásához, majd az újító hajlamú hangyák számára a gombatermesztéshez. 27 millió évvel ezelőtt már voltak olyan gombák, amelyek kizárólag a hangyáknak köszönhetően maradhattak életeben, e kapcsolat mindmáig tart.
Amerikában és a Karib-tenger térségében mintegy 250 hangyafaj termel gombát, különböző módszerekkel. Ezek közt a levélvágókét tekintik a legfejlettebbnek, legkomplexebbnek. A hangya növényi darabkákat szállít a fészekbe, ahol ezeken megtelepedik a gomba, amelynek kis gongilídium nevű tömlőcsokrocskákat növesztenek – ezekkel táplálkozik a hangya.
Schultz 35 év alatt sok ezer mintát gyűjtött mind a hangyákból, mind a gombáikból, most ez a hatalmas gyűjtemény szolgált a vizsgálatok alapjául. A gének alapján aztán elkészítették mind a gombatermelő hangyák, mind az általuk termelt gombák családfáját, ez alapján lehetett a gombatermesztés eredetét feltárni.
A kihalások végzetesek egyes fajokra, mások számára viszont ezek hozzák el a virágkort. Így történt ez a gombákkal is, a kréta végi kihalás során elpusztult rengeteg növényi anyag feldolgozása előre lendíthette őket. Sok ekkor elszaporodó gomba az avar lebontói közül került ki és a talajon fizikailag közeli kapcsolatba kerültek a hangyákkal, azok pedig kihasználták a rengeteg gomba jelenlétét: megették azokat.
Innentől kezdve a hangyák megállíthatatlanok voltak, ám még vagy 40 millió év kellett ahhoz a magasabb fokú mezőgazdálkodáshoz, amelyet ma a levélvágók művelnek. Ezt feltehetően egy akkori lehűléssel járó időszak okozhatta. A szárazabb területekre vonuló hangyák magukkal vitték a gombáikat az őserdőből a szavannára, s ezzel a gomba kizárólag a hangya gondozásának köszönhetően maradt csak életben, ahol a hangyafészkek mélyén megfelelőek voltak számukra a körülmények, ám a szabad természetben már nem.