Agresszívabbak a hímek, ha nekik rövidebb
Külleme szerint a rovarvilág pörölyfejű cápája a nyelesszemű légy, amelynek szexepilje a névadó, nyeleken ülő szem, de nem mindegy, milyen hosszú is ez a nyél.
A nyelesszemű légy hímek a nőstényeik vagy az élelmük védelmében összecsapnak egymással. Ha hosszabb a szemük nyele, nemcsak a nőstényeknek tetszenek jobban, de a többi hím is ijesztőbbnek találja őket, így kevesebbet kell harcolniuk. Azonban egyes nyelesszemű legyeknek olyan X-kromoszóma variánsuk van, amelynek következtében a szemnyelecskéik rövidebbre fejlődnek, és ezt a kedvezőtlen tulajdonságot utódaiknak is átörökítik.
Mivel előnytelen a párválasztásban ez a rövid szemnyelecske, ezért egy kutatócsoport megvizsgálta, vajon egyáltalában miként jutnak párhoz, és miként érvényesülnek így, voltaképp miért is nem tűntek még el a rövid szemnyelű legyek a populációból. A kutatásról a Frontiers in Ethology folyóirat számolt be, az eredményeket a kiadóvállalat ismertette.
„Ez az első alkalom, hogy bizonyíthatjuk a kapcsolatot egy önző gén és az agresszív viselkedés között” – mondta Dr Josephine Reinhardt, a kutatás egyik résztvevője. Hozzátette, a felfedezett kapcsolat kiváló példa arra, hogy a génjeink egyáltalán nem biztos, hogy együtt fognak működni egymással, hanem megvannak a maguk önös érdekeik. Ez pedig elvezethet az élőlény élettani- és viselkedésváltozásához is.
A rövid szemnyelecskés génváltozatú hímek spermáikkal csalnak. Az ivarsejtek képződése során az X-kromoszóma rövid szemnyelecskével járó változatával rendelkező spermiumokból sokkalta több jön létre, mivel ez a változat magára az ivarsejtképződésre is kihat.
Ez azt is jelenti, hogy a kérdéses legyek szinte biztosan továbbadják a rövid szemnyelecskét meghatározó génjeiket is, azonban ezek az utódok értelemszerűen mind nőstények lesznek. A logika azt kívánná meg, hogy e legyeknek egy idő után ki kellett volna halniuk (hisz mind nőstény volna), de nem ez történt.
Ilyen a boksz
A kutatók „harcilégy-mérkőzéseket” is megfigyeltek. Mintha csak egy súlycsoportba tartozó ökölvívókat engedtek volna össze, most egyforma szemnyelecske-hosszúságú legyeket tettek párba a szakemberek, és felmérték, mi történik köztük. Kiderült, hogy a rövid szemnyelecskét hordozó kromoszómával rendelkező legyek agresszívabbá váltak, sokkal többször keveredtek konfliktusba a melléjük rendelt másik hímmel, és a harcokat is rendre ők nyerték.
A két hím légy közti mérkőzés pont olyan, mint egy bokszmeccs, a két állatka ugrál-táncol egymás előtt (ez néha elegendő is valamelyik távozásához), majd időnként ütéseket vált. E rövidebb szemnyelecske-kromoszómás legyek kevesebb energiát fecséreltek a táncra, és gyakrabban osztották a pofonokat.
A lányok nem rajonganak a rosszfiúkért
A nőstény legyek, amelyek eredendően a hosszú szemnyelecskével rendelkező hímekhez vonzódnak, időnként a rövid szemnyelecskések partnereivé válhatnak, ha az agresszívabb viselkedésével elcsaklizza őket a becsületes tulajdonosuktól. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a nőstények vonzónak fogják találni a rövid szemnyelecskét, sőt.
Továbbra is a hosszú szemnyelecske lesz a fő szempontjuk a párválasztásnál. Vagyis hiába agresszívabbak a rövid szemnyelecskés légyfiúk, ez csak ritkán vezet szaporodási sikerhez. Emiatt, vagyis a szexuális szelekció miatt nem válhat uralkodóvá a rövid szemnyelecske, és ennek köszönhető, hogy nem fog kihalni a nyelesszemű légy.
Rengeteg kérdés van még, például most azt nem is mérték fel, milyen hatása lehet e speciális kromoszómának a nőstények viselkedésére, életére. Fontos azt is megjegyezni, hogy a kísérleteket laborkörülmények közt végezték, így nem feltétlenül tükrözik a szabad természetben lezajló folyamatokat (bár a kutatók igyekeztek azoknak megfelelő körülmények közepette vizsgálódni). Van tehát még mit vizsgálni ezeknél a rendkívül különleges rovaroknál.