Ritka téli vendég bukkant fel a Somlón
A hajnalmadár a magas hegyek költőfaja, itthon ritka téli vendégnek számít.
Korán reggel a somlói várromnál voltam idén október 13-án, nagy szerencsém volt, mert a hajnalmadár (Tichodroma muraria) mellett egy havasi szürkebegyet (Prunella collaris) is megfigyeltem. Ő volt 2024-ben az első megfigyelt egyed itthon a 2024-2025-ös téli szezonban.
Szép idő lévén tíz óra körül már turisták tömege szállingózott fel a várhoz nagyobb zaj és zavarás mellett. Pár napig kora reggeleken ismét meglátogattam a romot, ekkor is sikerült a szépséges hajnalmadárral összefutni. Ilyenkor az ember nem kívánhat mást: még sok ilyen szép napja legyen.
A hajnalmadár a magas hegyek költőfaja, tengerszint szerint 1000 méter felett költ függőleges sziklafalakon, kőfalak üregeiben, mindig olyan helyen, ahol még a rendkívül ügyesen kapaszkodó nyest sem tudja elérni. Ázsiában a Himalájában 3600-5100 méteres magasságig is költ.
Évente csak egy fészekalj fiókát nevel. Fészekanyaga moha, juhgyapjú, növényi szálak, vékony gyökerek, béléséhez szőrt, tollakat és finom mohaszálakat használ fel. Fészekalja 4-5 fehér alapon rőtesen pettyezett tojásból áll.
A hazánkban ritka téli vendég október és március között figyelhető meg.
Legtöbbször kőbányákban, természetes sziklafalakon, várromokon és nagyobb épületeken, templomokon tartózkodnak általában magányos egyedei. Többször figyelték meg a Pannonhalmi Főpátság és az esztergomi bazilika épületén is.
18 cm hosszú kecses madár. Szárnyai a válltollakkal, szárnyfedőkkel és az elsőrendű evezők nagy részével hajnalpírosak, innen ered a madár elnevezése. A begy és torok a költési időszak alatt fekete, télen fehér színű.
A hegyes, vékony lefelé ívelő csőrét mesterien használja. A sziklarepedések apró zugaiból ügyesen szedi ki vele az apró pókokat, rovarokat, hangyákat, bagolylepéket, ászkákat, amelyek ezekben a zugokban keresnek téli menedéket. Ha a sziklafalról felrepül, trópusi pillangóra emlékeztet, hiszen a lekerekített szárnyain a kárminpiros színek jól láthatóvá válnak.
Népi elnevezése a sziklamászó, sziklakúszó, amely arra utal, hogy erős, kapaszkodáshoz jól alkalmazkodott lábát mesterien használja a meredek sziklafalakon. A gyönyörű, piros szárnyait csillogtatja a napsugárban, ugyanis előszeretettel mozog a napos részeken, ahol a rovarmozgás intenzívebb. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Világító tengeri csigát fedeztek fel
A tengerek mélyének sötétségében számos állat rendelkezik a biolumineszcencia képességével, vagyis világít.
Ilyen egy túra az uhu éjszakai birodalmában
Az uhu egyedszáma az 1980-as évekre drasztikusan megcsappant hazánkban.
Így készülnek a télre a magyarországi hódok
Ezeknek a rágcsálóknak sok élelemre van szükségük a hideg hónapokra, ugyanis ilyenkor hozzák világra utódaikat.
Kutyahalak százai kerültek a Beregbe
A szakemberek ezzel a lépéssel szeretnék megóvni hazánk őshonos faját az eltűnéstől.
A világ leggyorsabb állatai érkeztek az Alföldre
Vadászat közben képes meghaladni a 300 kilométer per órás sebességet is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
