Tömegesen tűnnek el az őzek a Dél-Alföldről
A régióban drámaian megfogyatkozott a faj állománya, egyelőre nem tudni pontosan, mi okozza a pusztulást.
Jelentős őzpusztulás zajlik a Dél-Alföldön, amely Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar vármegyéket érinti. A három éve megjelent probléma oka egyelőre nem ismert, egyes szakértők műtrágyából, rágcsálóirtókból, illetve növényvédő szerekből származó méreganyagokra gyanakszanak. Soós László, a Maros-Csongrád Tájegység fővadásza azonban a Délmagyar.hu-nak nyilatkozva elmondta, a helyzet valószínűleg nem ennyire egyszerű: számos tényező együttes hatása lehet felelős az őzpusztulásért.
Az őz (Capreolus capreolus) 70 éve kezdett elterjedni a Dél-Alföldön, korábban egyáltalán nem volt jelen a térségben. Azelőtt inkább a domb- és hegyvidéki, erdősültebb területeken élt, mára viszont az egész országban megtalálható.
Csongrád-Csanád vármegyéből az elmúlt két évben mintegy 5 ezer őz tűnt el: a 29 ezres állomány mostanra 24 ezerre csökkent. Az MTI beszámolója szerint hasonló a helyzet Békés vármegyében is, ott korábban 20-25 ezer őzet tartottak nyilván, az elmúlt három évben azonban a törzsállomány mintegy egyharmada eltűnt.
Hrabovszki János, a Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke kifejtette: 2022 nyarán érzékelték először a bajt, amikor a nyári aszály következtében az őzgida állomány lényegében elpusztult. Elapadtak a suták, nem tudták felnevelni a szaporulatukat. Az állomány lassan regenerálódik, mert az őzsuta évente egy, maximum két gidát tud felnevelni. Idén szintén azt tapasztalták a lelőtt egyedeket vizsgálva, hogy egy év alatti gida nincs.
Soós László úgy véli, az őzpusztulás okai között biztosan szerepel az élőhelyek romlása, a vízhiány és az éghajlatváltozás.
Az őzek naponta többször táplálkoznak és változatos étrendet keres, amit a mai nagytáblás, intenzív mezőgazdasági kultúrában nem talál meg. Ráadásul az aszályos időjárás, a hosszan tartó hőség, valamint a tartós légköri aszály miatt a növények párologtató nyílásai összezáródnak. Így a növényvédő szerek nem tudnak felszívódni, és táplálkozás közben az őzeket nagy koncentrációban érik a mérgező anyagok.
A szakember ezek mellett egy új toxikus gombafajok megjelenését, illetve az aszályos nyár és a korai betakarítás miatt fellépő táplálékhiányt is megemlítette, mint potenciális okokat.
A helyzetet az olyan ragadozók, mint a sakáll elszaporodása is fokozhatja. A vadászkamarai elnök elmondása szerint a nádi farkasnak is hívott állat pontos állományszáma nem ismert, de míg öt éve 200-at lőttek ki, ez a szám mára meghaladja a 800-at.
A sakál elsősorban ellés idején vadászik az őzgidákra, és bizonyíthatóan többet öl meg, mint amennyit elfogyaszt. Ám önmagában ezzel sem magyarázható az őzállomány csökkenése.
Hrabovszki János elmondta, a kialakult helyzet miatt a vadászok elkezdték korlátozni saját magukat: míg korábban 4000-4200 őzbakot lőttek ki évente, most ez a szám nem éri el a háromezret sem.