Vészjós szíjhalak bukkantak fel Kaliforniában
A legendák szerint természeti katasztrófákat jelez előre feltűnésük.
Idén már három ritka, méretes szíjhal is felbukkant Kalifornia partjainál. Ez kifejezetten meglepőnek számít, hiszen az elmúlt több mint 100 évben alig 20 ilyen eset történt, most viszont valamiért sokkal gyakoribbá váltak az észlelések.
Az első példányra augusztusban találtak rá San Diego vizeiben szabadtüdős búvárok és kajakozók, a második tetem Huntington Beach-en tűnt fel szeptemberben, a harmadikat pedig novemberben fedezték fel egy Encinitas nevű városban. Mindhárom példány hossza 3-3,5 méter körüli volt.
Look what decided to make another appearance! 🌊 Last week, another #oarfish washed up on Grandview Beach in Encinitas and was spotted by Scripps Oceanography PhD candidate Alison Laferriere. This cool creature measures roughly 9 to 10 feet long. pic.twitter.com/gJjc9BBLwc
— Scripps Institution of Oceanography (@Scripps_Ocean) November 13, 2024
Az ezüstös színű, tengeri kígyókra hasonlító szíjhalak (Regalecidae) a tengerek és óceánok mélyén élnek, ezért emberek nagyon ritkán találkoznak velük – élő példányokkal gyakorlatilag soha – és kifejezetten keveset tudunk róluk. Az viszont biztos, hogy hatalmasra nőnek, az eddigi legnagyobb igazoltan megfigyelt példány 8 méter hosszú volt, de egyes jelentések 11 és 17 méter hosszú példányokról is beszámolnak.
Titokzatosságuk miatt sok legenda tárgyává is váltak, Japánban például úgy tartották, hogy felbukkanásuk földrengéseket, cunamikat és hasonló szerencsétlenségeket jelez előre.
Ezért végítélet halként is szokták őket emlegetni. A természeti katasztrófákkal való kapcsolatra persze tudományos bizonyítékok nincsenek, sőt egy 2019-es kutatás kifejezetten cáfolni látszik az elképzelést: a tanulmányban megvizsgált 336 halészlelés közül csupán egyet követett földrengés.
A mostani, hirtelen megnövekedett számú feltűnésük azonban tényleg jelezhet valamit. A Scripps Oceanográfiai Intézet szerint például azt, hogy valamilyen változás ment végbe az óceánokban, amitől többen sodródnak partra.
A kutatók szerint számos tényező létezik, amelytől a mélytengeri halak gyakrabban kerülnek a szárazföldre, ilyen például az El Niño és a La Niña éghajlati jelenségek is. A mostani eset viszont sokkal inkább a vörös dagállyal, vagyis az algák veszélyes virágzásával lehet összefügésben.