Ritka, gyönyörű tollazatú madárfaj bukkant fel Sümegen
A faj hazánk területén fokozott védelmet élvez.
A tél folyamán hazánk egyik legritkább sármányfaját sikerült megtalálni Sümegen: a bajszos sármányt (Emberiza cia). A település határában, a Vár-hegyen, a déli kitettségű szegélyében mozgott a faj egy kisebb csapata.
A megfigyelt madarak minden bizonnyal egy családhoz tartoztak, hiszen a kirepült fiatalok az öreg madarakkal mozognak egy ideig, illetve a telet a költőhely közelében töltik.
A faj országos állományát 500-750 párra becsülik az ornitológusok.
A legnagyobb összefüggő állomány az Aggteleki-karszt egy bizonyos területén található, a Veszprém vármegyei előfordulás ezért értékes adatnak tekinthető.
A bajszos sármány a hazánkban költő sármányfajok közül a legszebb tollruhájú. A hím fején szürke alapon fekete sávok húzódnak, teste vörhenyes alapon barnával csíkozott. A rejtetten mozgó madárra leginkább jellegzetes „cia” hívóhangja alapján figyel fel a szemlélődő, tudományos, latin elnevezését kapta ez után kapta.
Melegkedvelő madárfaj, ezzel magyarázható, hogy egy alkalommal költési időben is sikerült detektálni Várpalota határában. A mediterrán országok kifejezetten gyakori költőmadara.
Kedvelt élőhelyei a hegygerincen végighúzódó cseres-tölgyes vagy molyhos tölgyes erdőfoltok, télen a gyommagvakkal és fűfélék magvaival táplálkozik. Költését hazánk területén csak az 1950-es években sikerült bebizonyítani. A pároknak a költési időszakban viszonylag nagy területre van szükségük.
Remény van arra, hogy a Veszprém vármegyében egy kisebb költőállománya alakuljon ki. A faj hazánk területén fokozott védelmet élvez, melynek természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Holdfényben szinte láthatatlan a gyöngybagoly
A zsákmányállatok nem képesek észrevenni a közeledő ragadozót a holdfényes éjjeleken, mert nem tudják megkülönböztetni az égi háttértől.
Frontokat meglovagolva vándorolnak a denevérek
Nemcsak a madarak, hanem a denevérek közt is vannak olyan fajok, amelyek több ezer kilométert vándorolnak.
Így hat az emberiség az evolúcióra
Számtalan példa ismert, amikor emberi nyomásra dolgozott a szelekció.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
