Az utolsó magyar polihisztor életébe pillanthatunk be
Természettudományokkal, néprajzzal, politikával és fényképészettel foglalkozott, de fiatal korában még katona is volt.
Herman Ottó tiszteletére nyitott tárlatot a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum, amely egészen június 30-áig látogatható. A kiállítást a tudós születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából rendezik meg.
Herman Ottó 1835-ben született és 1914-ben hunyt el. A Múlt-kor történelmi magazin az utolsó magyar polihisztorként hivatkozik rá, aki természettudósként és néprajzkutatóként is maradandót alkotott. Háromkötetes könyvben írta le Magyarország pókfaunáját és 36 új fajt is felfedezett, emellett pedig a magyar tudományos madártan meglapítójaként is számontartják.
A néprajz területén elsősorban a magyar ősfoglalkozások (halászat, pásztorkodás) népi szokásait és tárgyi emlékeit gyűjtötte.
Kutatásai során bejárta a Kárpát-medencét, de még azon kívülre is eljutott, például Norvégiába.
Nála válik hangsúlyossá először az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítanak és alkalmaznak.
Herman Ottó tudományos karrierje mellett politikai pályát is bejárt: a Függetlenségi és 48-as Párt tagjaként kapcsolatban állt Kossuth Lajossal, aki a „legzseniálisabb és legmagyarabb tudósunk”-nak nevezte őt. 1879-ben pedig Szeged, majd később Miskolc országgyűlési képviselőjévé választották.
A Néprajzi Múzeumban közel háromezer-ötszáz darab Herman Ottóhoz köthető tárgyi anyagot őriznek, ezekből válogat a kiállítás. Láthatóak lesznek például gyűjtőnaplói, amelyeket az útjai során vezetett, és nemcsak írt beléjük, hanem rajzolt is.
A humort sem nélkülöző időszaki tárlaton kirajzolódik Herman egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése is, amelyeknek köszönhetően a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává vált.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Veszélyes betolakodó dúlja fel hazánk élővilágát
Az idegenhonos állat betegségeket terjeszt és kiszorítja az őshonos fajokat természetes élőhelyükről.
Egyes cetek rendkívül hosszú életűek lehetnek
A bálnákról eddig úgy tudtuk, nagyjából az emberrel azonos hosszúságú élet várhat rájuk, egy új kutatás szerint azonban egyes fajaik akár 150 évig is élhetnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
