Ennek a madárnak életveszélyes lehet a tolla
A dolmányos gyümölcsrigó által fogyasztott rovarok mérge felhalmozódik a madár tollában.
Jack Dumbacher kutatónak különös tapasztalatai vannak a dolmányos gyümölcsrigóval – írja az IFLScience. A szakember egy alkalommal Új-Guineán keresett kollégáival Raggi-paradicsommadarakat, amikor sikerült dolmányos gyümölcsrigókat befogniuk. Miközben megpróbálták szabadon engedni őket, több egyed megcsípte az ujjukat.
Sebtapasz híján a csapat tagjai szopogatással látták el sebeiket, ami igencsak aggasztó eredményre vezetett. A kutatók szája égni, bizseregni, zsibbadni kezdett, a tüneteket pedig még másnap reggel is érezték.
Amikor beszámoltak erről idegenvezetőiknek, azok megerősítették, hogy a madarak mérgezőek, a szakemberek ezért tudományos vizsgálatba kezdtek. Mint bebizonyosodott, a faj tollazatában méreg található, ez a példányokkal való érintkezés révén előbb Dumbacherék kezeire, majd a szájába került.
A tollakat igen erős szteroid alkaloid idegméreg borítja, amely nagyobb dózisban akár bénuláshoz, szívmegálláshoz és halálhoz is vezethet.
Dumbacher szerint ez az egyik legmérgezőbb, a természetben előforduló anyag.
A dolmányos gyümölcsrigók mérgező bogarakkal táplálkoznak, amelyeknek anyaga felhalmozódik szöveteikben. A méreg magukra a madarakra nézve nem veszélyesek, ám hüllő ragadozóikra annál inkább. Ugyanazon bogárfaj, a Choresine pulchra fogyasztása tesz mérgezővé egy másik új-guineai madarat, a kékkoronás ifritet.
Új-Guineán egyéb mérges madarak is élnek, de a mérgeket hordozó fajok nem a régió kizárólagos sajátosságai. Bizonyos növények fogyasztása után még a fürj húsa is veszélyessé válhat.
Vadludak ezrei lepték el az Alföldet
Bár egyes térségekben óriási tömegekben gyülekeznek, számuk elmarad az utóbbi években tapasztaltaktól.
A sárgahasú unka az év kétéltűje
A sárgahasú unkával leginkább középhegységeinkben kirándulva találkozhatunk, a faj hasának pompás színét a ragadozóik elriasztására tartogatják.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Veszélyes betolakodó dúlja fel hazánk élővilágát
Az idegenhonos állat betegségeket terjeszt és kiszorítja az őshonos fajokat természetes élőhelyükről.
Egyes cetek rendkívül hosszú életűek lehetnek
A bálnákról eddig úgy tudtuk, nagyjából az emberrel azonos hosszúságú élet várhat rájuk, egy új kutatás szerint azonban egyes fajaik akár 150 évig is élhetnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
