Jellegzetes röptű ragadozómadarat láthatunk télen
A kékes rétihéja alacsonyan repülve pásztázza át a réteket.
Világhírű ornitológusunk Chernelházi Chernel István méltatatta az Ukk határában elterülő Bertény nevű lapost még a századelőn. Bizton állíthatom, hogy sokat változott azóta a táj, de a rendszerváltás előtti idők „jót tettek” néhány foltnak, ahol nagyobb nádasok, semlyékek égerfoltok maradtak fenn napjainkban is.
Még a tél elején feltűnt, hogy több példány kékes rétihéja (Circus cyaneus) kering alkonyattájt egy adott terület felett, majd húznak be éjszakázni a szőrmés ragadozók elől biztonságot nyújtó nagyobb nádfelületre, amelyet nedves magasfüvű rétek vesznek körbe.
A rétet, mezőt járó emberek előtt bizonyára ismerős a téli napokon megjelenő, a föld felett alacsonyan, imbolygóan repülő kékes rétihéják szépséges látványa.
A hamvas, szürkéskék színű hím példányok október közepén jelenek meg hazánkban, március közepéig tartozódnak nálunk. Kedveleik a nyílt területeket, előszeretettel keresik fel az olyan lucernatarlókon ahol a talajt mezei pockon számtalan kis lyuka hálózza be, mert egyik fő táplálékuk e mezőkön gyakori rágcsáló.
Érdemes ilyenkor egy fedezéket nyújtó fa vagy bokor mellett megállni, ha szerencsénk van a rétihéja a közelünkben fog elrepülni, így közelről is megcsodálhatjuk. Zsákmányolási stratégiája, hogy alacsonyan repülve pásztázza át a réteket, mikor megpillantja a fűben a kisemlősöket, hirtelen fordulattal csap le rájuk. Az elfogott pockokkal rögtön leszáll, majd elfogyasztja azt.
A kékes rétihéják szürkületben kezdenek el gyülekezni, hogy az erre alkalmas magas fűben vagy nádasban töltsék az éjszakát. Az ilyen éjszakázóhelyeken akár több tucat madár is összegyűlhet. Mindig olyan helyet keresnek, amely háborítatlan és emberek által nehezen megközelíthető.
A kontinensünk számos országában fészkel, itthon mindössze négy alkalommal sikerült az alkalmi költését bizonyítani. Számtalan népi neve ismert, többek között a bagolyhéja, örvöly, fehér kánya, bagószemű kánya, bagolyfejű kánya, fehér héja, rétikánya. A bagoly elnevezés azért ragadt madarunkra, mert szemei arcán elől helyezkednek el, tehát „bagolyszerű” a földön ülő madár tekintete.
A kékes rétihéja hazánkban védett madárfaj, amelynek a természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
