Hová tűnnek télen a rovarok?
A hideg évszakban kevésbé gyakran találkozhatunk ízeltlábúakkal, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek is ott körülöttünk.
Bizonyára sokaknak feltűnt már, hogy a hideg idő beköszöntével megcsappan hazánk rovarvilága. Ilyenkor eltűnnek a szúnyogok, nem látni méheket és a hangyák sem sürögnek. Hogy telente hová tűnnek a rovarok, azt a Körös-Maros Nemzeti Park válaszolta meg.
Mint írják, az egyes fajok különböző taktikákat alkalmaznak. A rovarok egy csoportja példáaul félig éber állapotban tölti a telet. Ez elsősorban a tömegesen együtt élő fajokra jellemző, amilyenek például a méhek és a hangyák. A harlekin katicák nyáron nem élnek együtt, de a telet összegyűlve, nagy csapatokban vészelik át valamilyen védett helyen, például házak repedéseiben, tetők cserepei alatt. A méhek a kaptárban melegítik egymást. A hangyáknak könnyebb dolguk van, mert ők olyan mélységben vannak, ahol már nem fagy.
Más rovarok pedig a madarakhoz hasonlóan vándorlással oldják meg a telelést. Ide tartoznak a bogáncslepkék és az atalantalepkék, akik aprócska termetük ellenére nagyon messzire, Olaszországig, vagy akár Afrika északi tájaira is képesek eljutni.
Olyan rovarok is léteznek, amelyek képesek glicerinszerű, fagyálló folyadékot termelni a szervezetükben, így nem kell attól tartaniuk, hogy téli álmuk közben a fagy és a jégkristályok képződése megöli őket.
Ilyenek például az egyes medvelepkék hernyói, amelyek nem fejlődnek ki őszig, hanem hernyóállapotban töltik a telet.
Néhány rovarfaj önállóan vészeli át a hideg évszakot. A lódarazsak királynője például teljesen egyedül telel, a dolgozók ugyanis, akik év közben építik a fészkeket és hordják az élelmet, már korábban elpusztulnak. A királynő viszont hosszabb életű rovar, ő általában a kaptár belsejében, vagy faodvakban, farepedésekben húzza meg magát a fagyos időben. Tavasszal aztán elkezd petéket rakni, az azokból kikelő rovarok pedig építenek egy új fészket.
A rovarok egy csoportja a vizet választja telelőhelynek. Így tesznek szitakötők lárvái, egyes vízipoloska-fajok, illetve a közismert kérészfajok: a tiszavirág és a dunavirág is. A kérészek több éven keresztül fejlődnek az iszapos rétegben, de nekik is hibernált állapotban kell átvészelniük a telet. A szitakötők lárvái az őszi lehűléskor az iszapban hibernálódnak, még lárva állapotban is aktívan táplálkoznak, ragadozó életmódot folytatnak. Tavasszal, amikor melegszik az idő, kiolvadnak, felébrednek és átalakulva, szépséges szitakötőként folytatják életüket.
Bepillanthatunk a világ legnagyobb halának rejtélyes szerelmi életébe
Szinte semmit nem tudunk a faj szaporodási szokásairól, most viszont egy videónak köszönhetően új információk birtokába jutottunk.
Veszélyes betolakodó dúlja fel hazánk élővilágát
Az idegenhonos állat betegségeket terjeszt és kiszorítja az őshonos fajokat természetes élőhelyükről.
Egyes cetek rendkívül hosszú életűek lehetnek
A bálnákról eddig úgy tudtuk, nagyjából az emberrel azonos hosszúságú élet várhat rájuk, egy új kutatás szerint azonban egyes fajaik akár 150 évig is élhetnek.
190 új fajt írtak le a londoni Természettudományi Múzeum munkatársai 2024-ben
Vegetáriánus piráják, mohaállatok sokasága, üvegszárnyú lepke, különös kopoltyúparazita hal, vagy épp a Leonardo DiCaprio után elnevezett kígyó is az újonnan megismert fajok közt van.
Megválasztották az Év rovarát
Három faj szállt versenybe a címért.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
