Kaktuszok terjednek a Mátrában

Kaktuszok kezdtek el terjedni a Mátrában, a Cserteri vár mellett. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság beszámolója szerint az idegenhonos fajok egy ismeretlen személy miatt telepedhettek meg, aki kertként használta és teleültette kaktuszokkal a területet.

A Cserteri vár az 1300-as évek elején épült középkori erődítmény, amelyet 1552-ben a törökök elfoglaltak és leromboltak. Csak a törökök kiűzése után került ismét magyar kézre, ekkor újjáépítették, de tulajdonosai a továbbiakban nem foglalkoztak az állapotával, így az omladozó falak köveit és gerendáit a közeli Hasznos település egykori lakói elhordták építőanyagnak. Ma egy erősen leromlott állapotú várrom áll már csak a Pásztó-Hasznos település határában fekvő Várhegyen. A Hasznosi várként is ismert épület 1951 óta régészeti védelem, 1958 óta műemlékvédelem alatt áll.

A vár déli letörésében egy nagy kiterjedésű sziklagyep található, amely több védett fajunknak is otthont ad, például a sárga kövirózsának (Jovibarba globifera hirta), a hegyközi cickafarknak (Achillea crithmifolia) és a hosszúlevelű árvalányhajnak (Stipa tirsa). Ezen a sziklagyepen fogott valaki kaktuszültetésbe.

A szakemberek már az első szemrevételezésnél észrevették, hogy nagy a baj, ugyanis mintegy 60 különálló kaktusztelepet figyeltek meg a területen.

A Szegedi Tudományegyetem kutatója, Dr. Kelemen András négy különböző fajt azonosított be: Cylindropuntia imbricata, Opuntia fragilis, Opuntia macrorhiza és Opuntia phaeacantha.

A kaktuszszaporulat olyan kiterjedésű, hogy pusztán mechanikus irtással nem lehet kezelni, ezért vegyszeres irtást is alkalmazni kell. A 2025-ös év elejét ennek ellenére kizárólag mechanikai irtással kezdik, amely során megpróbálnak minden telepet a lehető legnagyobb mértékben eltávolítani. A vegyszeres irtás csak tavasszal és nyár elején következik, ezzel az újrasarjadt telepeket kezelik majd, hogy minél pontszerűbben és hatékonyabban pusztuljanak ki a kaktuszok a sziklagyepből.