Előbújtak a szegedi medvék, rövidesen itt a tavasz

Mici és Ursula jóslása szerint már nincs messze a jó idő.

A hagyomány szerint a medvék február 2-án jönnek ki barlangjukból. H
Az MTI beszámolója szerint aznap a Szegedi Vadasparkban valóban előbújtak a medvék, és bár a felhők mögül néha előbukkanó nap fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba. A két medve, Mici és Ursula délelőtt előbújtak a kifutóba, ahol lekváros kenyér, narancs, alma, körte, szőlő és kivi várta őket.
A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. A tavaszkezdő napként is emlegetett február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez, két különböző, állatokhoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kötődik. Az egyik szerint Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap. Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél.
Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket. Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd. A medvék viselkedését nemcsak Magyarországon használják a várható időjárás megállapításához, hanem Németországban, Svájcban, Hollandiában is. A hollandok voltak, akik meghonosították a szokást Amerikában is, ám ott végül nem a medve, hanem a mormota vált időjósló állattá.
A barna medvék (Ursus arctos) hazánk legnagyobb emlősei, általában 100-340 kilót nyomnak, de ritkán elérhetik a 450 kilogrammos testtömeget is, hosszuk pedig 2 méter körüli. Bár a nagyragadozók közé tartoznak, nagy arányban – mintegy 70-80 százalékban – növényi eredetű táplálékot fogyasztanak.
Egyaránt kedvelik az erdei gyümölcsöket, terméseket, fűféléket, gyökereket, a rovarokat, kis- és a nagyobb termetű emlősöket is, de a dögöt sem vetik meg. A barna medvék leggyakrabban reggel és este táplálkoznak, a nap fennmaradó részét vackukban töltik.
A mókusfélék közé tartozó mormotákkal ellentétben valójában nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban.
Ilyenkor anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Ám enyhébb, napsütéses időben olykor kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.
A Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondoznak barna medvéket. A két nőstény medvét egy spanyolországi cirkusztól kobozták el, onnan kerültek egy menhelyre, majd Szegedre, miután kifutó épült számukra. A testvérpár pontos életkorát nem tudni, de 25 és 30 év között lehet, így már korosnak számítanak. A természetben általában három évtizedig él egy medve, fogságban azonban a negyvenéves kort is elérhetik.