Madarak fekete seregeit láthatjuk a Balatonnál

Számomra a Balaton fürdőhelyként is igen kedves, nagyszerű élmény egy nyári éjszakán megmártózni a selymes iszaptól kellemes vízben. De a tél az igazi szenzáció, nem hiába választottam a környékén lakhelyet.

Télen az itt időző madárcsapatok közül a szárcsákat (Fulica atra) szeretem a legjobban. Mindig óvatosan tekintek ki Tihanynál, mert tudom, hogy ott január hónapban hatalmas csapatai telelnek.

Számomra nincs szebb hang, mint az a robaj, amikor egyszerre rebbenek arrébb a vízen, és jó pár méterrel újra letelepednek.

A faj szép népi elnevezései maradtak fenn, ilyen a hódas, szacskó, hóda és a tikhóda, ezek közül több a homlokán található, hókának nevezett bőrképződményre utalnak. A szem szivárványhártyája élénk kárminpiros az öreg madaraknál.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

<!– [if IE 9]><![endif]–>

Forrás: Ifj. Vasuta Gábor

A szárcsa költ hazákban, fészkét sás, száraz nád és a gyékény leveleiből készíti el, általában a nádasok és gyékényesek parttól távoli, zavartalan részein. Szürkéssárga alapon sötétbarnán pettyezett tojásait április végén rakja, és azokat huszonkét napig melengeti. Hét-kilenc tojása van, fiókái fészekhagyók, azonban az első éjszakákon még visszatérnek a biztonságot nyújtó fészekhez.

Kora tavasszal mindig fürkészem a nádasok szegélyét, hiszen nincs murisabb látvány a pelyhes szárcsafiókáknál: sötétbarna pihével borított a testük, fejük ugyanakkor élénk vörösessárga színezetű. A faj évente akár három fészekaljnyi fiókát is nevelhet.

Békalencse, hínárok, a nád friss zsenge hajtásai adják főtáplálékát, de a békaporontyot, csigákat és egyéb vízi rovarokat is szívesen elfogyaszt. Magyarországon vadászható madárfaj.