Hódpatkány tűnt fel a Kis-Balatonon

Új inváziós faj, jelent meg a Kis-Balatonon, közölte a BalatonScience. A jelentős károk okozására alkalmas állatot a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatójának kameracsapdája rögzítette.

A szóban forgó emlős egy nutria (Myocastor coypus), amelyet megjelenése miatt hódpatkánynak, illetve mocsári hódnak is szoktak nevezni. A felvételek alapján a Kis-Balatonnál egy kifejlett példány jelenléte bizonyított. Valószínűleg a déli befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett ide.

A nutria Dél-Amerikában őshonos, vízhez kötődő emlős, amely 4-8 kilogramm közötti testsúlyával a második legnagyobb rágcsáló hazánkban, a hód után.

40-60 centiméter hosszú testét barna bunda fedi, hengeres farka 30-45 centiméteresre is nőhet. Jól felismerhető úszóhártyás lábairól, illetve jókora, narancssárga színű metszőfogairól. Bár külseje hasonlít a hódéra, közeli rokonságban nem áll vele, ugyanis a sülalkatúak (Hystricomorpha) alrendjébe tartozik.

Ez az alkalmazkodóképes állat leginkább a tiszta vizű, vízinövényekben gazdag területeket kedveli, ahol megfelelő búvóhelyeket és télen is elegendő élelmet talál. Tápláléka főként lágyszárú növényekből, például gyékényből, nádból, kákából, hínárból és békalencséből áll, de gazdasági növényeket is fogyaszt.

Európába – akár a többi kontinensre – gazdasági céllal telepítették be, elsősorban szőrméjéért akarták tenyészteni, ám végül sok helyen megtelepedett. Szaporodását először a Duna és mellékágain, valamint az Ipoly mentén bizonyították jó egy évtizeddel ezelőtt. Azóta az ország belső részein, a Dráva és a Mura mentán is kialakultak állományai, sőt Tatán is élnek példányai.

Elterjedése azonban nem jó hír, mivel Európában inváziós fajnak számít, amely komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhat.

Rágásával átalakítja a vízinövényzettel borított területeket, nyílt vízzé alakítva azokat, ami jelentősen csökkenti az adott terület biológiai sokféleségét. Télen a vízinövények gyökereit is kiássa, part menti ásása pedig árvízvédelmi problémákhoz vezethet a töltések meggyengítésével.

Éppen ezért fontos lenne fellépni terjedése ellen, ám ez rendkívül költséges, sőt akár egyenesen lehetetlen, ha jelentős állományokat hoz létre. Visszaszorítását ráadásul az is nehezíti, hogy Magyarországon jelenleg csak külön engedéllyel vadászható.