Tarka ázsiai madarak érkeztek az Alföldre

Az év elején rövid ideig még jég borította a kardoskúti Fehér-tavat, az olvadással együtt aztán a récefélék is felbukkantak. A legnagyobb tömegeket a csörgő és a fütyülő récék alkotják, kendermagos, kanalas és nyílfarkú récékből csak néhány példányt lehet látni és a tőkés récék száma is elhanyagolható.

Utóbbiak valószínűleg nem igazán kedvelik a Fehér-tóhoz hasonló, nyílt élőhelyeket, inkább a nagyobb takarást biztosító, magasabb növényzettel rendelkező vizes élőhelyekre, például a Biharugrai-halastavakra mennek. A nyílfarkú récék nagyon messzire, a Száhel-övezettől délre eső területekre járnak telelni, ezért ők csak később, február második felében érnek majd ide.

A csörgő récék több százas csapatai viszont már január utolsó harmadában megjelentek, a hónap végén pedig számuk meghaladta a kétezer példányt.

Gyakran látni őket, ahogyan a vízen, a sekélyebb részek növényzetéből táplálkoznak.

A fütyülő récék száma szintén január harmadik harmadában kezdett emelkedni, a hónap végén már több mint ezer példány tartózkodott itt. Éjszaka a vízen pihennek, de napközben gyakran kisétálnak a tó déli partjára, ott legelnek.

A csörgő réce (Anas crecca) és a fütyülő réce (Anas penelope) a mindenki által ismert tőkés réce (Anas platyrhynchos), vagyis a vadkacsa rokonai. Mindkettő Eurázsia északi részén honos, többek között Szibériában és Skandináviában fészkelnek. Télre Ázsia és Európa déli részeire, esetleg Afrikába repülnek. Hazánkban leginkább átvonuló példányokkal lehet találkozni, azonban néha előfordulnak  áttelelő, átnyaraló és alkalmi fészkelő példányok is.