Már a költésre készülnek az Alföld védett madarai
Egészen tavaszias jelenetek játszódnak le a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Látszólag már a költésre készülnek az Alföld madarai, a vörös vércsék és a csókák is elkezdték nézegetni, elfoglalni a költésre alkalmas, mesterséges költőládákat, illetve varjú- és szarkafészkeket. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság beszámolója szerint az ilyen viselkedés márciusra jellemző, idén azonban hamarabb jelentkezett a január végi, február eleji meleg időjárás miatt.
A nemzeti park területén más tavaszi jelenségek is megfigyelhetők már, megjelentek például az aggófüvek és a pongyola pitypangok virágai, az énekesmadarak pedig dalolni kezdtek. Emellett esténként több rovarokra vadászó denevér is megjelenik.
Az utóbbi évek enyhe telein jellemző, hogy a korábban délre vonuló vörös vércsék közül egyre többen áttelelnek hazánkban. A tél folyamán mindig magányosan lehet megfigyelni őket, amint fák csúcsáról kémlelik a tájat, vagy éppen a levegőben szitálva lesik zsákmányukat. A januári jó időben azonban már párba állva voltak megfigyelhetők, amint egy kiszemelt költőláda, vagy varjúfészek fölött ültek.
A vércsékkel ellentétben a csókák kifejezetten társas madarak. Ők alapvetően az országban töltik a telet, és a tél folyamán is csapatba verődve figyelhetők meg, amint élelem után kutatnak a pusztákon, szántóföldeken. A vércsékhez hasonlóan a január végi jó időben ők is párba álltak.
A csókák varjúfélék lévén nagyon intelligens és fejlett kommunikációval rendelkező madarak. A csókapár tagjai különböző hangszínekben képesek kommunikálni egymással, illetve egymást kurkásszák, szoros kapcsolatot ápolnak.
Már-már emberi viselkedésre hasonlít, ahogyan a kiszemelt fészkelőhelyeket nézegeti a pár.
Szorosan egymás mellett üldögélnek, miközben hol egyikük, hol másikuk ugrik le megvizsgálni a költőládát. Kívül-belül megnézik, közben olykor odaszólnak párjuknak, mintha megbeszélnék, hogy kinek mi a véleménye a leendő lakóhelyről.
A csókák (Corvus monedula) egyébként kedvelik az ember közelségét, gyakran épületek zugaiban fészkelnek és a nagyvárosokban akár az emberek között a teljesen fátlan utcákon is szívesen mozognak. Gyakran telepszenek meg épületek zugaiban, öreg platánok odúiban, tornyokban, padlásokon, kéményekben. Magyarországon védett állatnak számítanak, akár a vörös vércsék, természetvédelmi értékük 50 ezer forint.
Rozsda és vadon találkozása: így kelt új életre a természet a Diósgyőri Acélművekben
Molnár Marina fotós egy különleges élőhelyen, a Diósgyőri Acélművek területén dokumentálta, hogy miként tér vissza a természet egy elhagyott ipari területre. Vajon a természet tényleg minden sebet begyógyít?
18 millió rovarfaj várhat még a felfedezésre
Úgy tűnik, a kutatók eddig jelentősen alábecsülték a rovarfajok számát.
Így formálták a növények az emberi civilizációt
A búza és más gabonafélék háziasítása nem csupán az ember táplálkozását változtatta meg, hanem megteremtette a városok, az államok és végső soron az emberi civilizáció alapjait.
Vihar sodorhatta Magyarországra ezt az alaszkai madarat
A hosszúcsőrű cankógoda rendkívül ritka fajnak számít Magyarországon.
Ezért változott lilává ez a fóka
A különös színezet hátterében egy természetes folyamat áll.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
