Robbanásszerűen elszaporodtak a hódpatkányok Zalában

Egyre nagyobb aggodalomra ad okot az idegenhonos nutria terjedése Zala vármegye nyugati felében. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság arról ír, munkatársai az elmúlt években az inváziós rágcsálófaj állományának robbanásszerű növekedését tapasztalták, ami miatt szükségessé vált gyérítésük.

A hódpatkányként is ismert nutria (Myocastor coypus) Dél-Amerikában őshonos, vízhez kötődő emlős. Európába – akár a többi kontinensre – gazdasági céllal telepítették be, elsősorban szőrméjéért akarták tenyészteni, ám végül sok helyen megtelepedett.

Magyarországon először a Duna és mellékágain, valamint az Ipoly mentén bizonyították jó egy évtizeddel ezelőtt. Azóta az ország belső részein, a Dráva és a Mura mentán is kialakultak állományai, sőt Tatán és a Kis-Balatonon is élnek már példányai.

Populációi gyorsan növekedhetnek, hiszen rendkívül szapora rágcsáló. Megfelelő körülmények között évente két alkalommal is világra hozhat 2-9, ritka esetben 10-nél is több kölyköt.

Elterjedése azonban nem jó hír, mivel Európában inváziós fajnak számít, amely komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhat.

Rágásával nagy területen képesek kipusztítani a nádast, nyílt vízzé alakítva a vízinövényzettel borított területeket, ami jelentősen csökkenti az adott terület biológiai sokféleségét. Télen a vízinövények gyökereit is kiássa, part menti ásása pedig árvízvédelmi problémákhoz vezethet a töltések meggyengítésével. A nutriák továbbá különböző betegségeket is terjeszthetnek, ezzel is veszélyeztetve az őshonos állatvilágot.

A nutria szerepel a természetvédelmi világszövetség (IUCN) által kiadott, a föld száz legkárosabb invazív faját bemutató listán, továbbá az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékén, így az ellene való védekezés a hazai természetvédelem számára is fontos feladat.

2024-ben a Zala Vármegyei Kormányhivatal állami védekezést rendelt el a faj további terjedésének megállítása érdekében. A gyérítés vadászati módszerekkel, elsősorban élvefogó ládacsapdák használatával zajlott, de fegyveres gyérítés is történt, 2024. augusztusa óta, több mint 100 nutriát sikerült elejteni.

A lelőtt nutriák tetemei tudományos kutatás céljából különböző virológiai és szaporodásbiológiai vizsgálatnak lettek alávetve, továbbá néhány egyed kipreparálva a bemutatást, oktatást szolgálja majd. Az elrendelt gyérítés első éve már eredményesnek tekinthető, mert néhány helyen már nem érzékelhető a jelenlétük. Ezzel együtt még nem sikerült felszámolni a nutriák teljes zalai állományát, ezért az őshonos élővilág védelme érdekében a gyérítést a jövőben is folytatni kell.