Megérkeztek hazánkba a jó idő hírnökei
Már nagy csapatokban vannak jelen az első érkező partimadarak az Alföldön.
Népes csapatokban bukkantak fel az Alföldön az aranylilék és bíbicek február első napjaiban. A partimadarak közül ők az első érkezők a tavaszi vonuláskor.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság arról számolt be, hogy az aranylilék látványos vonulása már január végén elkezdődött. Ekkor több százas csapatokkal lehetett találkozni, február 3-án pedig 1050 példányt számoltak a Kardoskúti Fehértó részterületen.
Az aranylilék tőlünk nem messze, elsősorban Nyugat-Európában és a mediterreáneumi területeken telelnek, így egy tél végi melegedésre nagyon gyorsan reagálnak. Ezért jönnek tehát hamarabb, mint a közép- vagy hosszútávú vonulók. Hazánkon ilyenkor csak áthaladnak, kis ideig vendégeskednek, mielőtt tovább indulnak Eurázsia északi részén, Grönlandtól egészen az oroszországi Tajmir-félszigetig található költőhelyeikig.
Az aranylile (Pluvialis apricaria) méretben hasonlít a galambokra, testhossza 30 centiméter körüli, szárnyfesztávolsága pedig 67-76 centiméter. Testtömegben viszont elmarad a városokban mindennapos madaraktól, jellemzően ugyanis nem éri el a 300 grammot.
Távolról barnás színezetűnek tűnik, azonban közelebbről megvizsgálva jól látható sötétszürke fejteteje és felsőteste, amelyen aranysárgás és fehér pettyekkel sűrűn mintázott. Az aranylile rovarokat és lárváikat, férgeket és más gerincteleneket fogyaszt, de kis mennyiségben növényi eredetű táplálékot is magához vesz.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint az aranylile nem fenyegetett, sőt több mint 1 milliós világállománya növekvő tendenciát mutat. Magyarországon ugyanakkor védett faj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Míg télen gyakran bíbicekkel együtt mutatkoznak, addig tavasszal, amikor a csapatok már népesek, a két faj különválik.
A bíbicek szintén a mediterrán régióban vagy az atlanti partvidéken telelnek, így ők is hamar reagálnak a tél végi felmelegedésekre. Az aranylilékhez hasonlóan a legeltetett gyepeken keresik táplálékukat. Ők még kisebb mennyiségben vannak jelen a Kardoskúti-pusztán, január végén 300 példányt számoltak a nemzeti park dolgozói.
Többnyire seregélyekkel vegyes, kisebb csapatokban láthatjuk őket. Míg az aranylilék nem mennek be a tóra, addig a bíbicek a déli órákban szívesen időznek a vízen.
A bíbic (Vanellus vanellus) jellegzetes bóbitájáról könnyen felismerhető, közkedvelt madárfaj. A hazánkban is költő partimadarak közül messze a leggyakoribb. A régi paraszti világban érkezése jeles napnak számított, hiszen a szántó-vető nép számára a jó idő közeledtét jelezte.
Védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel.
Az elkövetkező hetekben várhatóan a partimadarak más fajai – nagy pólingok, nagy godák és piroslábú cankók –, is felbukkannak majd az Alföldön.
50 éve először fedeztek fel új virágot egy amerikai nemzeti parkban
A virág, bár nem gondolnánk róla, a napraforgó rokona, körömnyi méretű és vastag ezüstfehér bunda borítja, szinte nem is lehet észrevenni a sivatagos terület felszínét borító kövek között.
Imádják a madarak ezt a napelemparkot
Angol szakemberek mérték fel a mezőgazdasági jellegű területen telepített, természetbarát napelemparkok madárvilágát, pozitív eredményekkel.
Erdőmentő farkasok segíthetnék Skócia klímáját
A szénmegkötés kapcsán általában csak a fákra gondolunk, de a ragadozóknak is rendkívül fontos szerep jut a szén körforgásában.
Összeszámolták a hazánkban telelő erdei fülesbaglyokat
A faj nagy segítséget jelent a mezőgazdasági kártevők kordában tartásában.
Tíz éve nem látott állat tűnt fel a Vértesben
A ritka, fokozottan védett fajról nagyon keveset tudunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
