Sokan nem is tudják, hogy kuvikok mellett élnek
Ez a bagolyfaj nagyon jól érzi magát a lakott területeken, ám többnyire rejtve maradnak az emberek előtt.
Lakott területekre is szívesen beköltözik hazánk egyik gyakori bagolyfaja, a kuvik – derül ki a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság közleményéből. Mint írják, jelenlétükről legnagyobb eséllyel a tél második felének melegebb napjain szerezhetünk tudomást, ilyenkor ugyanis gyakran a házak kéményein melegednek, napoznak.
Magyarországon kilenc bagolyfaj költ rendszeresen, közülük négy a lakott településeken is. A kuvikra és a gyöngybagolyra kifejezetten jellemző, hogy az emberi építmények tetőszerkezetében költ, de esetenként a macskabagoly és az erdei bagoly is a lakott területeken neveli fel fiókáit.
A négy fajból a kuvik (Athene noctua) a legkisebb testű: körülbelül 20 centiméter hosszú, tömege csak ritkán haladja meg a 200 grammot. Jellemzően külterületi tanyák, majorságok, állattartótelepek háborítatlanabb épületrészeit választja, de a lakott települések kertes házas övezetében szintén rendszeres költőfaj.
Sokan nem is tudnak arról, hogy a környezetükben kuvikok költenek.
Erről csak ilyenkor, a melegebb tél végi napokon győződhetnek meg, az év többi időszakában ugyanis csak sötétedéskor bújnak elő rejtekhelyükről. A tél végi napsütést azonban még a kora délelőtti és a napnyugta előtti órákban is szívesen élvezik, a fűtéstől átmelegedett kéményeken láthatjuk őket a leggyakrabban. Ebben az időszakban már egyébként is aktívak, zajlik a területfoglalás és a párba állás.
Faluhelyen főként az Alföldön gyakori költőfaj, de a nagyvárosok peremkerületeinek kertes házainál is előfordul. Nem teljes mértékben kötődik az emberi településekhez, természetes élőhelyeken is előfordul, ahol nagyobb faodvakban költ, de a zárt erdőket elkerüli. Táplálékának döntő részét a kisebb rágcsálók, egerek, pockok képezik, de nyáron nagyobb rovarokat, például szöcskéket, sáskákat, ganajtúróbogarakat is fogyaszt.
A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint nem fenyegetett, ám Magyarországon a mezőgazdaság átalakulása, a tanyák csökkenése, az állattartás visszaszorulása miatt élőhelye szűkül. Éppen ezért hazánkban fokozottan védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
50 éve először fedeztek fel új virágot egy amerikai nemzeti parkban
A virág, bár nem gondolnánk róla, a napraforgó rokona, körömnyi méretű és vastag ezüstfehér bunda borítja, szinte nem is lehet észrevenni a sivatagos terület felszínét borító kövek között.
Imádják a madarak ezt a napelemparkot
Angol szakemberek mérték fel a mezőgazdasági jellegű területen telepített, természetbarát napelemparkok madárvilágát, pozitív eredményekkel.
Erdőmentő farkasok segíthetnék Skócia klímáját
A szénmegkötés kapcsán általában csak a fákra gondolunk, de a ragadozóknak is rendkívül fontos szerep jut a szén körforgásában.
Összeszámolták a hazánkban telelő erdei fülesbaglyokat
A faj nagy segítséget jelent a mezőgazdasági kártevők kordában tartásában.
Tíz éve nem látott állat tűnt fel a Vértesben
A ritka, fokozottan védett fajról nagyon keveset tudunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
