Rejtélyes állat él egy ausztrál vulkánon

Kis híján kipusztult a kontinensen dúló tűzvész miatt, máig veszélyeztetettként tartják számon.

Létezik egy állat, amely kizárólag Ausztrália egyik kialudt vulkánján, a Mount Kaputaron él. A kaputari rózsaszín meztelencsiga (Triboniophorus sp. nov. ‘Kaputar’) igazi furcsaságnak számít, amely több millió éve teljesen elszigetelten egy különös helyszínen.
Ez a neonrózsaszín testéről jól felismerhető puhatestű 1500 méteres magasságban lakik, egy olyan területen, amelyet egy 17 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés alakított ki. A Mount Kaputa körül mindenhol száraz puszták terülnek el, a magasban azonban egy zöldellő ökoszisztéma alakult ki, egyedülálló élővilággal.
Ennek részét képezi a kaputari rózsaszín meztelencsiga is, amelynek élénk színe valódi evolúciós rejtély.
A legtöbb meztelencsiga olyan külsővel rendelkezik, amellyel könnyedén beleolvad környezetébe, hogy el tudjon rejtőzni a ragadozók elől. A kaputari rózsaszín meztelencsiga azonban nagyon is feltűnő, meglehet éppen ezzel próbálja elijeszteni a többi állatot, jellemzően ugyanis a mérges élőlények vesznek fel ennyire élénk színeket. A kutatóknak nincs tudomása arról, hogy ez a meztelencsiga mérgező lenne, így könnyen lehet, hogy csak „blöfföl” a madarak és elvadult disznók távol tartásának érdekében.
Napjai nagy részét az avarban bujkálva tölti, ahonnan csak éjszaka jön elő élelmet keresni. Többnyire mohával, algával, penésszel és gombákkal táplálkozik, átlagosan 20 centiméter hosszúra nő.
A kaputari rózsaszín meztelencsiga veszélyeztetett állatként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, ám állománya látszólag nem fogyatkozik. A faj komoly veszteségeket szenvedett el a 2019-2020-as ausztrál erdőtüzek idején, akkor a becslések szerint az állomány 90 százaléka elpusztult. Később azonban, a nedvesebb idők beköszöntével ugrásszerűen megnőtt a számuk, ami részben a szaporodásuknak kedvező feltételeknek volt köszönhető. Másrészt a szakértők úgy hiszik, nem is biztos, hogy olyan sokuk pusztult el a bozóttüzekben, elképzelhető, hogy sokuk a föld alatt, illetve sziklák közé bújva élte túl a lángokat, majd később előbújtak.