Példátlan videó készült kölyök jegesmedvékről

A világon először sikerült megörökíteni, amint jegesmedve-bocsok előbújnak rejtekhelyükről. A ritka felvételt a norvég Spitzbergákon rögzítették.

A videón az látható, amint három kölyök egymás után bújik elő egy jégen tátongó lyukból, majd csúszkálva haladni kezdenek a fagyott vidéken. A kicsinyek anyjukat követik a nehéz terepen, olykor-olykor fel is másznak a hátára.

Amint egy frissen megjelent tanulmányból kiderül, a képsorokat egy csaknem egy évtizedig tartó kutatás részeként rögzítették, amely során 13 jegesmedve-odút figyeltek meg a szakértők.

A jegesmedvék odúit rendkívül bonyolult tanulmányozni, hiszen az anyák a föld alá építik azokat, ráadásul meglehetősen nehezen hozzáférhető helyszíneken.

Igazán különleges dolog bocsokat megfigyelni, amint előbújnak ezen a végtelen, fehér tájon

– nyilatkozta Louise Archer, a tanulmány első szerzője a Live Science-nek.

A jegesmedvék hóba és jégbe vájt vackukban töltik a telet, az anyák itt hozzák világra utódaikat is, átlagosan 240 nap vemhesség után. Ilyenkor egyfajta hosszan tartó alvó állapotba kerülnek, amely során szívverésük a szokásos percenkénti 46-ról 27-re csökken.

A tél közepén születő, körülbelül 0,6 kilogramm testtömegű bocsok aprók és esetlenek. Nem látnak és nem hallanak, testüket pedig nagyon vékony szőrzet fedi. Az anyamedve gondozására szorulva még körülbelül három hónapig maradnak a hóbarlangban, az anyaállat ez idő alatt zsírtartalékából él és nem táplálkozik. Ezután aztán hamar megnőnek, mire előmásznak az odúból, már körülbelül 10 kilogrammosak.

A jegesmedve (Ursus maritimus) az északi sarkkör csúcsragadozója. Többnyire fókákra vadászik, amelyeket akár vízben is képes üldözni, hiszen kiváló úszó. A világ egyik leghidegebb környezetében él, amelyhez vastag bundával és az az alatt húzódó melegítő zsírréteggel alkalmazkodott. A legtöbben fehér szőrzetéről ismerik, ám a bőre fekete, hogy minél jobban melegítsék a napsugarak.

Sebezhető fajként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, állományát többek között a vadászat, az olajkitermelés és élőhelyeinek klímaváltozás miatti átalakulása veszélyezteti.