Kezdődik a túzokok násza
Az Alföldön tartózkodó példányok már a jellegzetes násztánc mozdulatait produkálják.
Kezdődik a túzokok párzási időszaka. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság arról ír, hogy a területeiken élő kakasok már február közepén részleges dürgésbe fogtak.
Amint korábban a National Geographic beszámolt róla, a túzokok már korábban elkezdték felölteni nászruhájukat. A kakasok nyakán megjelentek az első vörös tollak, bajusztollaik pedig növekedésnek indultak. Azóta pedig a viselkedésünk elkezdte előjelezni a dürgés közeledtét.
A Dévaványai-síkon, ahol a legtöbb túzok él, február második felében rendszeresen figyelték meg a park dolgozói a nászidőszakot megelőző viselkedésmintákat. A folyamat elindulására nagy hatással van a napsütéses órák számának növekedése, ami aktivizálja a kakasok hormonrendszerének működését.
Ennek hatására megkezdődik a dürgésimitáció, amikor a kakasok tipegnek, kifordítják a szárnyaikat és már néhány negyed-fordulatot is végeznek. Torokzacskójukat azonban még nem fújják fel, ezért ez a mozdulatsor még nem tekinthető teljes, csupán részleges dürgésnek, vagy elődürgésnek. A kakasok most még nem elkülönülve, saját revírt tartva produkálják a nászviselkedést, ahogyan azt a teljes dürgéskor teszik, hanem csapatokban.
A Csanádi pusztákon mutattak dürgési viselkedést egyes példányok. A jellegzetes násztánc mozdulatait produkálták, szárnyaikat kifordították, időnként vehemensen hajtották, kergették a többi kakast. A túzoktojók a kakascsapattól távolabb, a Kopáncs-puszta térségében tartózkodnak, és egyelőre még nem mutatnak érdeklődést a kakasok iránt. Ha nem fordul már hidegebbre az időjárás, akkor várható, hogy hamarosan teljesen beindul a dürgés a többi kakasnál is.
A túzok (Otis tarda) a hazai természetvédelem emblematikus faja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is ez a faj látható.
Hatalmas termetű madárról van szó, példányai elérhetik akár 16 kilogrammos testtömeget is.
Táplálékában állati és növényi eredetű elemek is találhatók, magvak, levelek, ízeltlábúak és kisemlősök is szerepelnek étlapján. Télen sokszor az őzekhez csapódik, a hó alól kikapart repcét, lucernát fogyasztja. A fiókák eleinte főleg rovarokat esznek, később egyre jelentősebb lesz zöldfogyasztásuk.
A túzok világszerte veszélyeztetett állat, világszerte kevesebb mint 33 ezer példánya él. Elsősorban vadászata, illetve élőhelyei eltűnése miatt került kihalás közeli állapotba. A hazai állomány az 1980-as fogyatkozott meg jelentősen, de a célzott védelmi intézkedéseknek köszönhetően stabilizálódott. Magyarországon fokozottan védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
A friss adatok szerint hazánkban 1899 túzok található, ami az ezredforduló utáni időszakban az eddigi legnagyobb létszámú magyar állomány. Több mint 45 százalékuk, 863 egyed a Körös-Maros Nemzeti Park területén él, ahol három állománya ismert, egyik a Csanádi pusztákon, a másik a Kis-Sárréten, a harmadik, egyben a legnagyobb létszámú, pedig a Dévaványai-síkon.
Ezek hazánk leggyakoribb téli madarai
Lezárult az MME által szervezett 3. Téli madárles.
Elkezdődött a békák tavaszi vonulása
A kétéltűek nagy számban vándorolnak a vizes élőhelyekre, ám ez az út nagyon veszélyes lehet rájuk nézve.
Erdők napja: kezdődik a nagy tavaszi szemétszedés
Ötödik alkalommal rendezik meg a Tavaszi Nagytakarítást, amely egészen a Föld napjáig tart majd.
Erre használják agyarukat a narválok
A sarkvidék egyszarvúi ikonikus állatok, eddig mégsem sokat tudtunk arról, miként is használják a középkorban unikornis-szarvként árult agyaraikat.
Vadmacska és róka találkozását örökítették meg a Börzsönyben
A két ragadozó látszólag egy finom falaton kapott össze.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
