A természet csodája ritkán látható madarunk

A kék kövirigó itthon nem költ, de ritka alkalmakkor azért találkozhatunk vele.
A dolgozószobám ablakából pompás kilátás nyílik a Somló hegyre. A bronzkorban és a késő vaskorban a lakott volt a hegytető, a plató magas részen egy fejlett kultúrával rendelkező társadalmi elit élte életét, akárcsak a velemi Szent Vid- és a köztük megbúvó Ság-hegyen – sajnos ez utóbbit a bányászat teljesen megsemmisítette, így erről vajmi keveset tudunk.
A Somlót elkerülte a bányászat, nem éktelenkednek tájsebek az amúgy páratlan formájú hegyen. Nem így a fent említett Ság-hegy, amelyet gyakran keresek fel madarászati szempontból.
Az ember tájátalakító tevékenysége folytán azonban létrejött egy másodlagos élőhely, a kőfejtő. Láttam a Ság-hegyen már örvös rigót, havasi szürkebegyet és hajnalmadarat, korábban pedig Dr. Győri Jenő megfigyelt itt az 1970-es esztendőkben egy kék kövirigót (Monticola solitarius). Történt mindez 1975. május 14.-én, ekkor száz méteres távolságból egy 10×50-es távcsővel húsz percen át láthatta a bazaltbányában e csodaszép madarat.
A faj nem költ nálunk, de ritkán előfordul, jómagam Dél-Magyarországon a Szársomlyón láthattam. Tengerparti kiruccanások alkalmával mindig elragadtatva figyelem e szépséges madarat.
Éneke a hajnali madarászások alkalmával a sziklás tájon olyan fennkölt érzést ad, amely máshoz nem fogható, színezete pedig a teremtés egyik csodája.
A hegyi szurdokok, a sziklakibúvásokkal tarkított hegyoldalak képezik hazáját, de költ a tengerpartok meredek sziklafalain is. Felhatol egészen 3000 méter magasságig.
Fészkét kőfalak repedéseiben és üregeiben építi meg. érdekesség, hogy lakott házakon is költ. Óvatos és rejtőzködő madár, táplálékát gyíkok, rovarok, növényi részek alkotják. A fészekalja négy-öt piszkosfehér tojásból áll.
Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.