Termesznek álcázza magát ez a lárva

A természet iránt érdeklődők tudják, hogy világunk teli van csalókkal, különösen akkor, ha életben maradásról, élelemről vagy szaporodásról van szó. Rengeteg élőlény veri át környezetét azzal, hogy egy másik élőlényre hasonlít, ám néha ezek a hasonlóságok egészen elképesztő formát öltenek. Nemrégiben spanyol és katalán kutatók Marokkóban, az Anti-Atlasz területén fedeztek fel egy olyan légylárvát, ami termeszek váraiban lakik.

A termeszekkel élő álarcos légylárvák lakhelye az Anti-Atlasz területén

Forrás: Roger Vila / IBN

Az állat pontos faját nem tudják a szakemberek, sőt, azt sem, hogy miként fest felnőttként. Pusztán annyi világos, hogy a dongólegyek (Calliphoridae család) egy fajának lárvájáról van szó. Az inkognitóban lévő légylárvát az Anacanthotermes ochraceus nevű termeszfaj fészkeiben találták meg.

„Véletlenül bukkantunk rá. A csoportunk hangyákat és lepkéket vizsgál jórészt. Mivel sokat esett az eső és így a lepkék nem repültek, hangyákat kezdtünk el keresni. Amikor felemeltünk egy követ, termeszvárat találtunk alatta három olyan légylárvával, amilyet korábban sose láttunk. A csapadékvíz valószínűleg beszivároghatott a vár mélyebben fekvő részeibe, s ezzel a feszíni területkre kényszerítette a lárvákat” – magyarázta Roger Vila, a Current Biology folyóiratban publikált kutatás vezetője.

Az állat valószínűleg nagyon ritka lehet, mivel a kutatók még három alkalommal visszatértek a régióba, és több száz követ megforgatva is csak két másik példányt találtak egy másik termeszvárban.

Ránézve az állatka portréjára (nyitóképünk) azt hihetnénk, egy bájos arcú lárvácskával találkoztunk, de mi sem áll ennél távolabb a valóságtól! A nyű ugyanis a fenekén viseli az arcát, vagyis a magára öltött termesz-álarcát. A két szemnek látszó folt a légzőnyílás, de a termesz antennáira és tapogatóira hasonlító, ahhoz hasonló méretű nyúlványokat is visel. Bár a legtöbb termesz mélyen a föld alatt él és vak, ez a faj alkonyatkor előbújik és fűféléket, növényi törmeléket gyűjt, ezért szeme is van – ezt utánozza a légylárva a légzőnyílásaival.

Az antennákat utánzó nyúlványok pedig a mikroszkópos vizsgálatok szerint megtévesztésig hasonlítanak a termesz testrészeire. Azt láthatjuk, hogy a lárva egész testét körbefogják az efféle antenna-utánzatok: ezek arra teszik őt alkalmassá, hogy egyszerre számos termesszel tudjon kommunikálni.

A termeszek az antennáik segítségével ismerik fel egymást, és a névjegybe a szagok is beletartoznak. Mivel az egész termeszcsalád ugyanazt az illatanyagot viseli, a katonák feladata egyszerű: miszlikbe kell kapniuk mindent, ami másféle szagú. Az álarcos nyüveknek azonban nincs okuk aggodalomra, a termeszek szagát is magukra tudták ölteni, amint azt a kutatók mérései is igazolták. Ez amiatt különösen érdekes tény, mert az egyes termeszcsaládok közt viszont kis eltérés van az illatanyagokban, így a légylárvának pontosan azt a termeszvárat kell a parfümjével utánozni, amelyben lakik.

A kutatók a marokkói felfedezések során a lárvákat a termeszvár éléskamrájában találták. A laborba vitt példányokról aztán kiderült, hogy ott szeretnek elhelyezkedni, ahol a legtöbb a termesz. Államdó figyelmet kaptak, a termeszek a szájszervükkel folyamatosan megérintették a lárvákat. Az egyelőre nem világos, mivel táplálkoznak ezek a nyüvek, azonban láttak olyasmit a kutatók, ami arra utalt, hogy a termeszek etethetik őket, de ennek nincs még szilárd bizonyítéka.

Sajnos a lárvák a laborban elpusztultak, mivel egy termeszvár belsejének viszonyait, a termeszekkel való együttélés komplex körülményeit nem lehet teljességében biztosítani. Ez azt is jelenti, hogy ténylegesen nem ismert, mivel táplálkoznak ezek a lárvák, és az sem, hogy mivé fejlődnek, miféle légy lesz belőlük. Annyit sikerült kideríteni, hogy a Rhyncomya nembe tartozhat az állat. Egyelőre az sem világos, hogy a légy ez esetben szimbiózisban él-e a termeszekkel, vagy parazitálja-e őket.

A rokonságában semmi hasonló nem ismert egyébként, így valószínű, hogy evolúciós értelemben fiatal kapcsolatról lehet szó. A kutatók a felfedezés legnagyobb tanulságának azt tartják, hogy mennyire keveset tudunk még a rovarok világáról annak ellenére, hogy az ökoszisztémánk alapvető fontosságú élőlényeiről van szó.