Szorgos otthonépítő a fekete harkály

A faj hazai egyedszáma az 1960-as, 1970-es évekre drasztikusan lecsökkent, mára viszont már a Normafánál is megtelepedett.

A kora tavaszi erdő Bakonybél határában fogadott a napokban. Csalhatatlanul itt a tavasz, a martilapu élénksárga virágaival bókol az erdei ösvény mentén. A mesés, idős bükkösben a babérboroszlán üde zöld színe ejt rabul. Ennél szebbet és fennköltebbet már csak a nászhangon szóló és doboló fekete harkályok (Dryocopus martius) jelentettek a nap folyamán. Nagy területet jártam be, és emlékezetes élményekkel érkeztem meg a parkolóban megbúvó kis vendégházhoz elfogyasztani a forró teámat.
Európa fejlett nyugati országaiban a faj már ritkaságnak számít, sőt a Brit-szigetről már teljesen el is tűnt, mert ott az erdőgazdálkodás nem tűri meg a száraz, idős fákat, amelybe odúját mélyíti. Hazánkban a 1960-70-es években még ritkaságnak számított, azonban napjainkban állománya emelkedik, már a Budai-hegységben, a főváros szélénél, a Normafánál is megtelepedett.
Színezete ébenfekete, a hím fejteteje piros, a tojónak csak a tarkóján található piros folt. Maga vájta odúját évekig használja, ha elhagyja, abban kék galamb telepszik meg. Ornitológusok megfigyelték, ha puhafába készíti odúját, két hétig, amennyiben kemény bükk törzsébe vájja azt, akár egy hónapig is eltarthat a munka.
Mindkét nem dolgozik, ugyanakkor a fészeküreg kialakítása már a hím dolga.
Főképp reggel munkálkodnak, eközben óránként több mint száz csőrvágást ejtenek.
Szintén pontosan feljegyezték, hogy egy bükkfa törzsébe vájt odúnál kereken tízezer szilánk keletkezett. Jellemző a fekete harkály által vájt odúra, hogy nyílása nem kerek, hanem kissé ovális, az odú mélysége 50-80 centiméter. A fiókákat hangyával és hangyák bábjaival táplálják.
Népi elnevezése a vashorokály. Fészekalja három-négy fehér, gömbölyded tojásból áll, amelyen a két szülő felváltva kotlik 17-19 napig. Fiókái három-négy hétig maradnak a nyújtó fészekodúban.
Magyarországon védett, a természetvédelmi értéke 50 ezer forint.